Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

•14 4. Szürkeszínű flanel hidegen vagy forró tűzhely fölött megmelegítve és hosszabb időn át szárogatva, szénnel, rézzel, cinkkel szemben erősen pozitív. 5. Fekete selyem hidegen a szénael, rézzel, cinkkel szemben erősen pozitív; megmelegítve a szénnel szemben még po?itív, de rézzel és cinkkel szemben már negatív. Egy negyedóra multával a rézzel szemben is pozitív lett. Később a cinkkel szemben is pozitívvá vált. 6. Egyik lapján homályosra csiszolt üvegtábla száraz levegőn rézzel, cinkkel és szénnel szemben mindkét oldalán pozitív; de ha megmelegedett, akkor a szénnel szemben mindkét oldalán pozitív maradt, bár a homályosra csiszolt oldalon jelentékenyen gyöngébb mértékben, mint a fényesre köszörült felületén, de rézzel, cinkkel szemben a homályosra csiszolt lapján csaknem teljesen közömbössé vált.« Villamtartó, dörzsölő gép villamos papírból. Sok-sok évtized kutató munkája, a jelenségek titokzatos részleteinek felderítésére irányuló törekvése néha egészen egyszerű eszközökből, tényekből kiindulva mély gondolatokban gazdag elméletekre vezetett, az elméletek pedig az emberiség anyagi, sőt szellemi kultúráját fokozó gyakorlati alkalmazásokra. Egyszerű eszköz a vízzel telt pohár, amellyel 1746 táján Kleist Pommerániában, Cunaeus Leidenben megszerkesztette az első villamos sűrítőt. Egyszerű eszköz a két oldalán fémlemezzel bevont üvegtábla, amelylyel Franklin 1749-ben kimutatta, hogy a villamosság bizonyos értelemben a szigetelő rétegben halmozódik fel. YVilke vette észre 1762-ben, hogy ha a megtöltött Franklin-tábláról az egyik fémlemezt leemeli, és villamosságától megfosztja, az ismét ugyanakkora töltést kap amikor az üveglapra visszahelyezi. Volta hamarosan észrevette, hogy fémtáblára öntött és megvillamozott gyantalepény íiónapokon át is megtartja villamosságát, ha a lepényt fémfedéllel borítja le, és a fedelet is, meg a tányért is földeli. Ebből az elektroforból, ahogy V olta nevezte, vagy viflamtartóból, ahogy Jedlik nevezi szívesen, sok érdekes, sőt félelmetes hatású gépezet származott le, annak ellenére, hogy a villamtartó működése mintden részletében ma sincsen teljesen tisztázva. Jedlik a villamtartó tüneményeit már győri tanár korában bemutatta; a »Phaenomena Electrophori« az »Ordo experimentorum...« 228. tételében szerepelnek. Az elektrofor hatásossága nagy mértékben függ a gyantalepény minőségétől. Szükséges, hogy dörzsöléssel nagy mértékben legyen villamozható. Hogy magasfeszültségű villamossága vissza ne ömölhessen a dörzsölő szerre, simán rajta kell feküdnie a földelt fémtányéron, melynek megosztással keltett különnevű villamossága leköti a lepényét. A lepény megosztó hatása a fémfedélre szintén annál nagyobb, minél kevesebb a hézag a lepény és a rajta fekvő fedél között; a lepénynek tehát teljesen simának, minden ránctól, görbüléstől mentesnek