Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

•15 kell lenni. Mivel pedig a különböző gyanták vagy gyantakeverékek megöntésük után, kihűlés közben könnyen ráncosodnak, vetemednek, eléggé nehezen lehetett jó elektroí'or-lepényhez jutni. Gyantalepények pótlására önként kínálkozik a Schönbein-féle villamos papír, mert dörzsöléssel jól villamozható. Jedlik ilyen papírral borította elemeinek savtartó celláit, (II. rész 10—14. old.) ilyen papírból készített elektrofort, sőt dörzsölési villamgépet is. Erre vonatkozóan a következőket olvashatjuk a »Collodion kezelésére vonatkozó jegyzetek «-ben. »1. Üveg táblát be lehet vonni Collodiummal a nélkül, hogy tőle el válna, ha az üveg tábla előbb aetherben fölolvasztott durranó ezukorral bevonatik. Lehet ezen czukor olvadékot Collodiummal is keverni, llly olvadékkal, vagy mi még inkább hathatósnak találtatott, ruggyantának Collodiummali keverékével be vont üveg tábla száraz meleg levegőben már csupán nyomás által is tetemes feszültségű villamosságot nyer.« »2. Igen czélszerü volna ha a villámos papirost Collodiummal annyira be ásztatni lehetne, miként az megszáradás után is szaru forma átlátszósággal birna. E czélt némelly kísérleteim szerint a következő utakon vélném elérhetőnek... készíttessék egy fa körzet (— fagyűrü —), arra ragasztassék feszülten villamos papiros; ekkép beragasztott fa körény fektessék egy üvegtükör táblára, melly sűrű Collodiummal van leöntve; azután pedig a fa körény üregébe is a papirosra öntessék Collodium, és takartassék le üvegtáblával, hogy a száradás lassan haladjon. Midőn valamennyire megszáradott, ismét öntessék reá Collodium és borittassék reá papiros és takartassék be üvegtáblával, és igy tovább, mig a nyertxndö körény kellő vastagságú lesz. IIa az ekkép készült körény már jól kiszáradt, a tükörüvegtől könnyen elválik. Kimetszetvén a fa körzetből, a még eddig nem sima felületével fektettessék a tükör táblára, melly előbb egy ív felolvadó papirossal és Collodiummal be van födve; megnvomattatván bizonyos idő lefolyta alatt megszárad; elválasztatván a tükör üvegtől a papiros körény villámgépre használható leend és mind a két felülete tükörsimaságú.« Az egyetemi szertár »Complexus rationum...« c. számadáskönyvében találhatók a következő tételek: »1846—8. XVIII. Egy újszerű villámgép fából készült állványa... 11 v. frt 20 xr.« — >1847. 109. Egy újonnan alakítandó villámgép mintája módosítatott... 8 frt 4ó xr. — 112. A villámgépi minta isméti módosítása... 5 Irl.« Ezek szerint Jedlik már 1847 táján készített Schönbeinpapírból dörzsölő gépet; részletesebb adatok azonban hiányzanak. Jedlik megtervezett egy gépezetet nagy terjedelmű papíroknak kollódiummal való összeragasztására. A gép kettősfalú, vízszintes tengely körül forgatható hengerből áll; a belsőnek domború falára kell kollódiummal buborékmentesen ragasztani az első ívet, a két henger közé kevés kollódiumot önteni, és a hengert forgatni, hogy az. egész papír átázhasson. Megszáradása után újabb ív kerül reá, slb. »Az igy nyert papiros fél átlátszóságú lesz, és a henger hosszában megmetszetvén az üvegtől könnven elválik, és a villamozásra