Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

239 \ czetőszakasz az indukció székhelye, de ezt közvetlen kísérlet a legújabb időkig sem igazolta. Ezek után lehet-e állítani, hogy Jedlik nem tudta volna, milyen nugy dolgot fedezett fel a dinamó-\illamos elvvel? Hiszen kitűzött célja volt, hogy mechanikai munkával fejlesszen villamos energiát, az öngcrjesztéssel meginduló önerősítéssel pedig a feszültséget, az árcm erősségét fokozza! Érdemét növeli, hogy ebben a törekvésében azonnal az egyenáramra esett választása. Érdemeit nem csorbíthatja, hogy szívósan megmaradt eredeti célja, a tökéletes egyenáram mellett. Korának tudományos felfogása alapján bízhatott abban, hogv sikerül villamindítóját a »szükségesnek látszó rossztól«, a/ áramszedőktől mentesíteni. Ez a törekvés a villamosság fejlett korában sem tudott az egysarki villamindítás terén elvben jobbat alkotni, csak technikailag nagyobb szabásút, mint amit az egysarki villamindító gépnek feltalálója megalkotott. »Kemény és igazságtalan sorsnak látszik, hogy korábbi közzététellel bárki megszerezheti annak a felfedezésnek vagy feltalálásnak a dicsőségét, amelyet más valaki, aki azon már régóta dolgogozott odaadással és jó eredménnyel, csak a tökéletes kidolgozás utá i akart a nyilvánosság elé terjeszteni. Ennek ellenére meg kell hagyni, hogy az elsőbbségi kérdésekben szükség van bizonyos szabály megállapítására, mert a tudomány és a világ szempontjából nem a személy a fontos, hanem maga a tárgy és annak ismertetése.^ Ezekkel a szavakkal nyugtatta meg önmagát Siemens a lőgyppot feltalálásával kapcsolatban, (önéletrajz, i. m. 43. old.) Megállapításának fájó igazságába nekünk magyaroknak is bele kell törődnünk. A mult század első felében a francia akadémia Arago indítványára kimondotta, hogy az elsőbbség joga azt illeti meg, aki új gondolatát világosan megszövegezve először jelentette meg nyomtatásban. Jedlik ez utóbbit elmulasztotta, mert miként Siemens is, inkább > több akart lenni, mint többnek látszani«. A hannoveri földbérlő szülők sarja, Werner Siemens C 181(5— 1802) tüzértiszt korában nagy buzgósággal foglalkozott főként a hadászatban értékesíthető eszközök feltalálásával. Nagy sikereket ért el távírójával. Ennek tökéletesítése és terjesztése céljából 1847ben Halske berlini műszerésszel társult. Halske rendkívüli mecharikus érzékkel és feltűnő világosságban fogta fel Siemens terveit, amely eknek szerkesztő tehetségével gyakran ő adta meg a kellő ért.ket; (i. m. 256. old.) Siemens a már részletezett, lüktető egyenáramot fejlesztő tányér-gépét távírászati célokra szerkesztette 1Ô54ben. Halske-vel együtt állította össze 1857-ben »kettős T« induktorát, amely az ügyesen beépített, hosszában megtekercselt forgó delejzárjával messze felülmúlta a mágneselcktromos gépek hatásfokát. Ezzel a géppel fedezte fel Siemens a dinamó-villamos elvet; ennek történetét önéletrajzában (252—4. old.) így írta le: »Már 1866 őszén, amikor arra törekedtem, hogy cilinderinduklorom segítségével a villamos gy újtóberendezéseket tökéletesítsem, a/ a kérdés foglalkoztatott, hogy az ú. n. különáranmak ügyes felhasználásával nem lehetne-e az indukciós áramnak lénveges erősítését elérni. Világossá lett előttem, hogy egy elektromágneses gép-