Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

236 nemények előállítása. — 3. Villanyerőszeti gépek tüneményei (háromszorra). — 6. Űj czellák. — 8. Új battéria bemutatása. — 11. Egy összetett Voltameter, mely minden perez alatt kifejlődő gázt külön edényekben felfogja. — 12. Egy gép, mely valamely telep folyamának feszültségét egész működési idő alatt önmagától rajzolt görbe által feljegyzi.« Akadémiai székfoglalójában Jedlik már 1859. nov. 14-én ismertetett olyan összetett voltamétert, amely ötpereenkint fogta fel a gázt; (II. r. 161. okL) a 11, [tétel tehát új voltaméterről szólott volna. — A 12. tételben említett áramíró, rheograph, 1861/2-ben szerepel a Pótleltárban közvetlenül a dinamó után. (II. r. 163. old.) — A 6. tétel »új« cellái csakis a zárt agyagcellák lehetnek, a 8. tétel battériája pedig a zárt agyagcellás felhajtó telep, amely 1861 előtt nem volt még alkalmas a »bemutatásra«. (II. r. 93. old.) — Az előadások sorozatát tehát Jedlik nem állíthatta össze 1862 előtt. Az 1. tetei, az osztó gép bemutatása megadja a sorozat összeállításának legvégső határidejét; az osztó géppel ugyanis Jedlik 1864. aug. 2-a után már nem foglalkozott, sőt a gép valószínűen már ekkor, de legkésőbben a nagy szünidő után annyira szét volt szedve és »rakládába« zárva, ahogyan azt Palatin Gergely 1883-ban megkapta. (I. r. 87—8., 93., 95. old.) Mindez azt bizonyítja, hogy a tárgysorozatot Jedlik 1862 és 1864 között, valószínűen épen rektorsága idején, tehát Toldy hatása alatt állította össze. Mik lehettek a 3. tételben előjegyzett »Villanyerőszeti gépek tüneményei«, amelyekről három előadásban akart az akadémiának beszámolni? » Villanydelejes és villanyerőszeti« forgókkal kapcsolatban szerepel egyik jegyzetében az »unipolár inductio készülék« is. (II. r. 89—90. old.) Bemutatásra szánhatta tehát a bécsi lelőadás után elkészült eszközöket, nevezetesen a hatás-visszahatás elvét szemléltető három forgót és az egysarki motort; az egy egyenesbe eső áramszakaszok erőhatásával behatóbban csak később, 1867—8 folyamán foglalkozott. Viszont három akadémiai előadásra nem ad elegendő anyagot a négy forgónak a bemutatása. A 3. tétel valóban nem is gépbemutatásról szól, mint az 1., hanem a gépek tüneményeiről, tehát természettani jelenségekről. Ezek között ismét nem a forgás, hanem csakis az önerősítés és az öngerjesztés, vagyis a dinamó-villamos elv olyan, amit mint tüneményt Jedlik az akadémia elé vinni érdemesnek találhatott. Ez a gépnek a bemutatásával együtt valóban méltó anyagot adott volna három akadémiai előadásra. Ennek a szándékának ellenére mégis miért nem terjesztette Jedlik az akadémia elé nagyfontosságú felfedezését? Mert ínem elégítette ki az öt fokos eredmény! Üj úton keresett jobb megoldást. 1856-tól Faraday forgó delejét gépiesítette, 1862-ben pedig, miként arról a megfelelő fejezet bővebben tárgyal, nyugvó mágnesmezőben forgó Faraday-féle rézedénnyel, réztokkal kezdett behatóbban foglalkozni. Feszültségfokozás céljából már 1858 táján tervezett egyenáramot fejlesztő készüléket, amely en sorbakapcsolható három rézpohár forgatható két erős acélpatkónak lágyvas-hengerekkel zárt mágnesmezejében. 1862-ben »sajátságos szerkesztésű réztokot« ter-