Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

88 készíttetik el, nem engedi magát a gipszformába fölnyomni, ha pedig hig, a formától száradás közben el nem válik. — 1 rész quarz és 1 rész hruschaui agyag a gipsz formától már elválik, vörös izzássali kiégetés után valamivel erősebb, mint a berlini cserép, kezdő fehér izzással pedig jóval is erősebb, alig törhető; mindegyik esetben átázik 16—18 mp. alatt, szine tejes kávé féle«. Jedlik most már közel ért a céljához: cellája már erősebb a berlininél, csak a lyukacsosságon kellett még javítani. Ezért a hruschaui agyagot annyira szitáltatta és iszapoltatta, hogy csak egy hatoda maradt meg. Az iszapolt agyagot két héten át engedte a vízben leülepedni, a víz leeresztése után pedig elzárta a levegőtől, hogy buborék ne támadhasson benne; az esetleges buborékokat melegítés útján hajtotta ki, sőt próbaképen még a légszivattyú burája alatt is kezelte. Valamivel nagyobb mennyiségű budai agyaggal keverve a hruschaui szintén eléggé bevált; a losonci agyag nem volt alkalmas. 3 súlyrész budai agyag és 1 rész hruschaui agyagnak körülbelül 2 rész vízzel gyúrt keverékéből »készült czellák élénk vörös izzásbani kiégetés után igen erősek lesznek, szinük sárgás fehér, likacsosságuk akkora, hogy azt nagyobb fokra hajtani már nem volna ezélszerű, a vizet átszivárogtatják 10 —12 mp. alatt. Gyönge vörös izzásban kiégetve jóval fehérebb színűek, de könnyebben eltöredezhetők. Ebből a keverékből készülendő czellák minden tekintetben jók lesznek és olcsón előállíthatók«. Ezzel Jedlik be is fejezte az agyagfajták vizsgálását. Laboratóriumi célokra szánt telepének cellái 3 rész budai és 1 rész hruschaui agyagból készültek, mert ez a keverék adta a legolcsóbb, legerősebb és leggyorsabb átszivárgású cellákat. Mivel a folyató telep agyaghengereit úgyis bele kell ágyazni a kénkeverékből öntött fenéklapba, Jedlik egyelőre fenék nélkjüli agyaghengereket készített. Az első eljárás szerint egy modellában megöntötte gipszből az agyag formálásához szükséges üres gipszhengert; miután a kemencében is jól kiszáradt ez a gipszforma, beléje öntötte az agyagkását, amelyből 15 perc alatt kellő vastagságú réteg rakodott a forma belső oldalára; a fölös mennyiségű agyagot kiöntötte, a lerakodott réteget pedig egyengette. Lassankint a gipszforma elvonta az agyagtól a nedvességet, sőt három óra lefolyása alatt a víz már a forma külsején gyöngvözött, a száradó agyagréteg pedig elvált a gipszforma falától, és 12 óra múlva ez a vékonyfalú agyagcső a formából ki is volt húzható. Kellő kiszáradás után az agyaghengerek az égető kemencébe kerültek. (»Jegyzetek az agyag czellák öntésére vonatkozólag« alapján.) A gipsz- és agyaghengerek öntését Juhász Pongrácra, a szertár helyettes altisztjére bízta Jedlik. A gipszformák öntéséhez szükséges modellát a Lajstrom szerint 1859. febr. 23-án vette Wagnertől 14 p. frt-on. Ezt követte márc. 7-én egy 12 frt-os modella, amely közvetlenül agyag hengerek megöntésére szolgált; de úgy látszik, hogy nem vált be, talán azért, mert nehezen száradt meg benne az agyag, nem úgy, mint a gipszfórmákban. Hogy a gipszben ne támadhassanak buborékok, amelyek az agyag hengerek kihúzását gátol-