Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

41 tartós: a kénfenéken hajszálnyi repedések jelentkeztek, a gombok' és csapok fészkei sem sikerültek jól, a láda folyatott. Csapó társas viszonyba lépett Párizsban Marcais kémikussal. Ennek »eszébe jutott megkísérteni gummi elasticumot Stearininba felolvasztani«. A két anyagot egyenlő mennyiségben összeolvasztva nyulékony, gyorsan száradó ragasztót kaptak, amellyel melegen a faládákat jól be lehetett festeni; ez a máz a fára ragasztott lapoknál is jobbnak mutatkozott. Magasabb hőfokon egy vagy több századrész kénnel is összekeverhető. A savaknak erősen ellenáll. »Spermacetiben szintén úgy olvad fel kén nélkül vagy kénnel a gummi elastieum, mint a Stearininben.« Csapó remélte, hogy ezzel az anyaggal jó és olcsó telepládákat lehet készíteni. Az újfajta ládákba kénfenék helyett Csapó a láda fenekén kénkeverékből öntött vezetékcsöveket helyezett el, és ezeket a stearinines gummiba ágyazta. A csőbe a celláknak megfelelő helyen lyukakat fúrt, a cellákat pedig erős üvegcsövekkel kötötte be a vezetékesőbe. A felső gőzvezető csövecskéket egy a ragasztóval bekent falécnek egyenlő közökben fúrt lyukain át bújtatta a lécen végighúzódó gummicsőbe. Minderről, illetőleg csak a tervekről 1856. Febr. 4-i levelében értesítette Jedliket. Az írások arról hallgatnak, hogy ez a típusú telep elkészült-e vagy sem. 1857 folyamán lényegesen módosult a telepláda. A Lajstrom szerint ugyan január 21-én még »a gummi elasticumos ládán tett aprólékos módosításokat Nagy asztalos«, de május 2-ára ez van bejegyezve: »Juhásznak a kénolvasztásért a nagy láda öntésekor 1 fl.< Jedlik tehát a kénkeverékből egy darabban megöntött ládatípusokra tért át, mert a falapokból összeállított ládákban az összeillesztések mentén a folyadék nyomása miatt és szállítás közben könnyen támadhatnak hézagok. Május—június folvamán összesen 268 font kén (100 fontja 8 irt 23 kr), 182 font vasoxid (100 fontja 1) Irt), és 20 font azbeszt (fontja 7 kr) vándorolt az olvasztó üstbe, amely mellett Jedlik famulusa, Juhász szorgoskodott. Az öntő modellák Nagy asztalosnál, Lehóczky és Mussil lakatosoknál kés/ültek az öntést Lehóczky műhelyében Ignác nevü segéd végezte. A kénládák nem mindig sikerültek; augusztus elején Juhász két napon át foltozta a ládákat, tüzes vassal hegesztve a réseket. Arról, hogy hány láda került ki, nem maradt feljegyzés, sem arról, hogy Jedlik és Csapó meg voltak-e elégedve a ládákkal. Csapó 1857 októberében Pesten tartózkodott, és a keretek »csöcseinek modelláját* módosíttatta. A Lajstromba azonban okt. 24-én ezt vezette be Jedlik: »Itt véget vetettünk a kénládákkali próbálgatásoknak. Csapó úr Párizsba ment, hogy a ládákat Gummiból készíttesse.« Csapó későbbi leveleiből kiderül, mi volt a ládák hibája: inegrepedés nélkül nem bírták forró víz után a hideget. A győri gimnázium szertárában két kénláda maradt fenn; az egyikről a módosított Smee-teleppel kapcsolatban később lesz szó. A másik, szintén a .Jedlik-féle kénkeverékből öntött láda dicséretére válik megön tőjének; hólvagot alig lehet rajta találni, a folyadék ma sem szivárog ki belőle. Pedig hosszúsága 34 cm, szélessége 27 cm, magassága 30 cm, falvastagsága 12 mm; súlya 11.2 kg, íirtar-