Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

42 talma 22 liter. Teljesen felszerelve tekintélyes lehetett a súlya; e miatt négy darab 12 cm átmérőjű cinkkeréken járó kocsifélét szereltek alája. Csapó november 6-án érkezett Párizsba. A gummiládákkal való foglalkozástól elment a kedve. Inkább az akkor egyre nagyobb teret hódító alumíniumból próbált ládákat készíteni. De 1857. dec. 7-én kelt levele szerint Jedlik intelmére lemondott a költséges próbákról annál is inkább, mert Marcaistól értesült, hogy micsoda nehézségekkel jár az aluminium feldolgozása. »Elüttetvén az Aluminiummali gondolatomtól,... ismét kénkeverékes anyagunk felé fordultam ládák készíthetése végett. Szétrepesztvén a Marcais által öntött ládákat forró vízzel, egy hasonló ládát öntöttünk Coks port használva Colcotár (— vasoxid —) helyett. Ezen láda kevesebbet repedett. Ezután fagyut kevertünk a kén közé, s egy igen vastag kis edényt öntöttünk, mely a forró vizet leg kisebb változás nélkül kiállotta. Tapasztalván, hogy a Coks-porral s fagyuval kevert kénkeverékből készült kis edény ellentáll a forró víznek,... egy hüvelnyi vastag falú nagy ládát öntöttünk. Ezen ládába fokozatosan de gyorsan forpontig kevertünk meleg vizet, s utána rögtön öntöttünk hideg vizet, s a láda leg kevesebbet sem mocczant.« A Jedlik-féle telepben hosszabb ideig tartó erőltetett üzem közben ajánlatos volt a folyadékot hidegebbel cserélni; Csapó leveléből azonban az tűnik ki, hogy a vasoxidos kénládák ezt a hirtelen lehűtést nem bírták. Csapó 1858. jan. 1 T-i levelében viszont arról értesítette Jedliket, hogy jól beváltak a kén, koksz, faggyú és azbeszt keverékéből öntött 17x18x50 cm-es ládák 2.5 cm vastag falakkal, és hogy ilyen ládákba szerelik a Jedlik-féle papírfalas cellákat a sokszor elvetett, de mégis legjobban bevált gombos kivitelben. Ebbe az újfajtájú kénládába szerelt, de a régi kénkeretes, gombos, papírfalú cellákból álló tízelemü telep a Jedlik-féle papírcellás folyató telepek sorában a legutolsó típus. Platinadróttal befont szénlemezek. 1856. szept. 16-án a Grove- és Bunsen-féle telepek módosításáról mondott bécsi előadásának befejeztével Jedlik a következőkben foglalta össze elemeinek előnyeit, hátrányait: »A leírt minőségben módosított Grove- és Bunsen-iéle láncok tulajdonságait illetően meg lehet jegyezni: a) Hogy ezek abban az arányban hatnak erősebben, amennyiben a papírcellák kisebb ellenállást fejtenek ki, mint az agyagcellák. b) Hogy a cellákban a falaknak háromnegyed hüvelyknyi távolsága elegendő 6 negyedórán át megszakítás nélkül vagy rövid közökben tartó erőteljes üzemhez a világításnál vagy a mágnesezésnél; hosszabb ideig tartó üzemhez mégis célszerűbb a nagyobb kapacitású cellák alkalmazása. c) Hogy napokon vagy heteken át tartó üzemekben, mint a távírónál, ezek nem ajánlhatók, mert a folyadékok a papírfalakon keresztül endosmosis útján könnyebben keverednek, mint agyagfalakon át.