Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

35 \asdrótot pedig megolvasztott. 3—4 mm-re széthúzott »széncsújsok között olly folytonos lényt hozott létre, hogy a hallgató terem túlsó végén a közönséges nyomtatást jól s kényelmesen lehetett elolvasni. Öt lemezű lánezolat is nagy lényt hozott ugyan létre, de ez már sokszor megszakadt«. Az első próba sikerein felbuzdulva Jedlik a nagy elemekből még három l()-elemes telepet állított össze, és 1854. okt. 20-án ezzel végzett »tüzesítési és világítási« próbákat. A »tüzesítési tehetséget« Jedlik annak a vasdrótnak a hoszszúságával mérte, amelyet a telep vörös izzásra még meg tudott melegíteni. A 40 elemes telep vörösre izzított 0 754 mm v., 3'9 m h. kifeszített vasdrótot, ami 10 A mellett kb. 66 V esést jelent. 1-300 „ „ 3 5 „ 30 A » „ 36 V „ 1-716 „ „ 2 0 „ „ „ „ „ 38 A „ „ 38 V „ 2-210 „ „ 1-0 „ „ összetekert „ „ jó 40 A „ „ 2'5 V A 40 elemes Jedlik-féle salétromsavas telep elektromotoros erejét a Bunsen-félékkel egyezően 40x 1.85 = 74 voltnak véve, az első kísérletben 10 A-es áram mellett a belső feszültségesésre kb. 8 \ jut, egy elem belső ellenállása tehát maximálisan kb. 0.02 ohm, ami nagyon kedvező. A másik három kísérletben Jedlik a telepet vegyesen kapcsolva is használhatta, azok adataiból tehát utólag a belső ellenállásra nem következtethetünk. Mivel azonban mind a tüzesítési, mind a világítási tehetség ugyanahhoz a »40 elemes telep < -hez van jegyezve, a telep pedig sorbakapcsoltan táplálta az ívlámpát, arra gondolhatunk, hogy a 2.2 mm v. és 1 m h. drót is a soros telepből kapta áramát; ha így történt, akkor Jedlik cellái rendkívül érzéketlenek voltak a rövidrezárással szemben; erre mutatnak a tangcnstájolóval végzett mérések is. A »világítási tehetség« meghatározásához Jedlik ekkor rnég kis ívlámpát használt, melynek széncsúcsait a régi vonalzógépnek mikrométer-csavarjával állította be a kellő távolságra. A fényerősséget Casselmann—Bunsen-féle fotométerrel mérte; ennek »fénymezejét« egyik oldalról 58 mm távolságból olyan stearingyertya világította meg, amelyből » 1 fontra megy 8 szál«. (Abban az időben normálgyertyának olvan viaszgyertyát szoktak használni, amelyből 6 drb nyom 1 fontot.) Az ívlámpát a másik oldalon olyan távolságban helyezte el, hogy a »fénymezőt« a gyertyával egyenlő mértékben világítsa meg; ez a távolság 10-es teleppel 71— 78 cm, ami 150— 180 gyertyának felel meg. 20-as . 135—142 . , 542— 600 , 30 as . 256-271 . . 1948—2183 40 es . 335-348 . . 3336—3600 Ez utóbbi esetben az áramerősség 30—35 A-re becsülhető. A próba összesen két óra hosszatt tartott. A cinkfogyasztás elemenkint 435 szemer, kb. 31.7 gr volt. A cinkfogyasztás gazdaságosságát illetően ebből az adatból és abból, hogy 1 A-es áram 2 óra alatt 4*