Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

205 A VIII. osztály Gábriel Golthárd osztályfőnök és Kiss Nándor kísérő tanár vezetésével szept. hó 29—30-án Vinyesándormajorig vonaton, innen pedig gyalog a Zabola- és Kőrishegyen át Bakony­bélbe rendezett tanulmányi kirándulást. Bakonybél és vidékének megtekintése után a következő napon a Gerence-völgyén át gyalog Franciavágásra ment és innen V'eszprémvarsányon át vonaton visz­sza Győrré. 10. A szülői házzal való érintkezés. A középiskolai nevelő­oktatás a szülőknek munkatársa gyermekeik nevelésében. Ez az alapvető elv, melyet iskolánk a bencés nevelés hagyományai szel­lemében mindig szem előtt tart. A gyermek elsőrangú nevelője a szülő és a családi környezet, mint azt a paedagogia perennis és XI. Pius pápa hangsúlyozza. A családok közül nagyon sok úszik a ma életiramában; a nagyváros nyugtalansága, izgatottsága a családon keresztül a gyer­mekre is hat. A modern város kifelé és befelé életét az iskola sok­szor szomorúan tapasztalja a gyermeken. A kifelé élés eredménye­kép találjuk az otthontalan gyermekeket. A szülők helyett a tanárok tanakodnak, mit lehetne vagy kellene tenni velük. A szülők a szóra­kozó helyek látogatói, akik a családi életet alig ismerik. A házi­bálok, zsúrok, mozik látogatása terén szinte korlátlan szabadságot engedélyeznek gyermekeiknek. A világnézeti téren kinövő szélsőségek felszedése legtöbbször a család és a rokonság körében történik. Az iskola és a tanári kar a mai kornak szellemi zűrzavarával, a vélemények ellentétes harcá­val telt világában egyedül nem tud küzdeni a világnézeti ráhatá­sokkal. Ezért igyekszik minél szorosabb kapcsolatot létesíteni a szülőkkel, mintegy még azok irányítását is magára vállalva. Ennek a célnak a szolgálatában állott az a két szülői értekez­let, amelyre ez iskolai évben meghívtuk a szülőket, szállásadókat és mindazokat, akiket érdekel a középiskolai nevelés ügye. Az első alkalommal okt. 14-én Lovas Elemér dr. tartott elő­adást arról, hogyan látja a szülő és hogyan itéli ineg a tanár a gyermeket. Január 23-án pedig Gáspár Jenő oki. középiskolai ta­nár, hirlapszerkesztő az ifjúságnak a sajtóhoz való viszonyát fej­tette ki. A szülői értekezleteken felvetett gondolatok egyes esetekre való alkalmazása a tanári fogadó-órákon történt meg. Ez a tárgya­lási mód sok esetben vezetett a tanulók lelki, egészségi megisme­résére, sőt megesett, hogy a szülők őszintesége megható volt a gyarlóságok feltárásában. A tanári kar betekintést kapott a szülők egvéniségén keresztül a gyermek otthonába. Ez néha fájdalmas volt, abb an a szerencsére nem számos esetben, amikor a gyermekre vo­natkozó jellemzésükben nem voltak őszinték. Ha a szülő a nem boldoguló tanuló »állandó« szorgalmát hangoztatta, a tanár már joggal tételezhette fel, hogy valóban nincs meg a komoly munkára való szorítás. Nagy zavarba jött azután a szülő, ha a tanár a »min­dig' szorgalmasan tanuló, de mindig gyengén felelő diákról azt a következtetést vonta le, hogy akkor tehetségtelen. Ezt azonban annyira nehezen viselték el, hogy inkább a lustaságot vallották be.

Next

/
Thumbnails
Contents