Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

128 2-szor. Ha kezdetben minden egyes platinlemez a lehető legmagasabb fokra meg volna is válmányozva, a telep működésbe tétele által villaminditó erejéből mindegyik elem fog valamit veszíteni; s ha ezen veszteség az elemek egymásutáni válmányozása altal az egyes elemekben pótoltatik is, de mindegyikben nem pótolható, ennek folytán kevés idejű működés után az elemek nem fognak egyenlő villaminditó erővel birni, s pedig annál inkább érezhető mérvben, minél távolabbra esnek a válmányozásban létező elemtől. Némely elemek tehát a lehető legnagyobb fokban, t. i. a válmányozás utáni pillanatban, mások, t. i. a legutoljára válmányozottól legtávolabbra esők pedig a válmányozásnak jóval is alantabb fokával fognak birni. így az összes villaminditó erő az egész ütegben csak középértékű leend;... az az közel csak felényi hatású lészen az egész telepnek működése, mint leendne, ha annak mindegyik eleme kellően és egyenlően meg volna válmányozva. Ezen észrevételek alapossága leginkább ki fog tűnni, ha két egyenlő számú elemekből (24) álló telep készíttetik, egyik A mintázat szerint, másik pedig B mintázat szerint, s azután mindegyik egyenlő számú elemek által válmányoztatik meg.« Az A mintázat Jedlik vázlata szerint gyantával itatott faláda vagy öntött kénláda, melyet jól záró ólomlemezek osztanak fel rekeszekre; az ólomlemezek mindkét lapját szénlemez borítja. A B mintázat ládáját üveglemezek osztják cellakra, az üveglemezt mindkét oldalán ólomlemezek fedik, ezeket pedig szénlapok. Az A mintázat csak Thomsen módszere szerint polározható, míg a B telepet »mind Thomsen, mind Poggendorf módja szerint« lehet megváimányozni. Az átkapcsoló szerkezetet Jedlik nem rajzolta le; mindössze ez áll az A mintázatnál az átkapcsolóról : »Mindegyik ólomlemezből vezetőnek kell menni a tachytrop hengerére«; a B-nél pedig: »mindegyik ólomlemez különösen van a tachytrop egyes rugonyaival közlekedésbe.« A két mintázat elkészítéséről, a kétféle módon kapcsolt telep működésének összehasonlításáról nincsenek ugyan adatok, ele bizonyos, hogy Jedlik végzett összehasonlító méréseket. Volt Thomsenféle tachytropja, melynek végtelencsavaros kerekét a feljegyzések szerint más kísérletekre is felhasználta. Egy másik lapra pedig ezt jegyezte: »Készíttetett egy másik henger saját tervem szerint a 13 szénlemezestelepnek egymásutáni polarizálására és oszlopgyanánti működtetésére.« »Egy Poggendorf-féle ingó (Wippe)« az egyetemi szertár 1861/2-es Pót'.eltárában szerepel; 1862-ben készítette 8 fórért Csomortányi. »Villamfolyam irányának megváltoztatására szolgáló eszközök« c. íven pedig ez olvasható: »Ide tartozik azon Müller-lele henger készülék is, mely a Poggendorf Wippéje helyett kényelmesb alkalmazású, s általam a Museum számára a körülmények szerint módosítva 12 elemre készíttetett 1867-ben.« A Pótleltár következő tétele: » Ér eny-Voltamérő. Áll öt pár 49 mm magas és széles érenvlemezekből.. . Ezen készülék a ... Poggendcrf-féle ingó közbesítése által felváltva majd néhány működő villamelemmel, majd pedig az érintői tájlóval közlekedésbe tétetvén, az érenylemezek válmányozásának (polarizatio) következtében élénk