Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

L13 1859-ről .« III. oszt. 297. old.) Matematikai pontossággal egyenletes áramot szolgáltató, a szó legszorosabb értelme szerint is állandó telepet összeállítani tehát nem lehet; de hogy ezt az elérhetetlen célt legalább megközelíteni lehet, az Jedliknek is szilárd meggyőződése \ olt. Épen ez a meggyőződése vezette a felhajtó telepnek olyan összeállítására, amely legalább a gyakorlati célokra elegendő állandóságú áramszolgáltatást ígért. A cellák zárt megoldásával Jedlik legelőször csak az ártalmas savgőzöktől akarta a kísérletezőket védeni. De hamarosan rájött, hogy a gőzöket alkalmas és olcsó módon elnyeletve ismét savvá alakíthatja vissza, a savat pedig az elemben ismét felhasználhatja: •Experienda« c. jegyzetében már kimondja a sav visszaállításának értékes voltát: »Ha olly légsavba, mellyben halvsa vas haméleg (— klórsavas káliumoxid —) van fölolvadva, légéleg vezettetik, ez a légsavtól elrablott éleny által légecssavvá változik, a légecssav (acidum nitrosum) pedig a halvsavas hamélegből megnyeri az elvesztett élenyét. (Sehrötter, II. Th. 2. lieft. S. 304.) Ezen tulajdonsága a légsavnak a készítendő Battériánál megbecsülhetetlen.« A gondolat megvalósításának a módját már az első papíréi llás elemmel 1854. márc. 24-én végzett kísérlettel kapcsolatban vázolta Munkanaplójában: »A légsavból kifejlődő légéleget czélszerű egy halvsavas ham- vagy szikéleggel kevert légsavat tartalmazó palaczkba vezetni, mellyben nagyobb részint elnyeletik és légsavvá változik. Az el nem nyelt légéleg vezettessék egy másik palaczkba, melly vasgálicz oldatát tartalmazza; ez képes sok légéleget elnyelni. — Lehet a légéleget tömény kénsav által is elnyeletni, de kérdés, lehet-e az ekkép elnyeletett légéleget valami módon, talán a kénsavba tett halvsavas szikéleggel légsavvá változtatni? ( Későbbi betoldás: —) A légéleget tartalmazó kénsav vizzel kev értessék és a keverék melegittessék, a kifejlődő légéleg pedig az alább lerajzolt készület segitségével légsavvá változtathatik.« Ez a »készület« egymás fölé helyezett teljesen zárt és egymással összeragasztott hengeres edényekből állott. Mindegyikbe függőleges állású cső vezetett alulról az edény kétharmadáig; a cső az egvik edényben jobbról, a következőben balról, majd ismét jobbról állott. Az edények a csövek szájáig vízzel vagy salétromsavval voltak megtöltve. »A légéleg elegendő körléggel keveredve bebocsáttatik az első edénybe, az ekkép képezett légecssav vagy allégsav egyik edényből a másikba vándorolván a bennük létező sav vagv víz által elnyeletik, mi hogy annál tökélyetesebben megtörténjék, annyi edény rakandó egymás fölé, hogy a legfelsőbe töltött kevés víz bizonyos elnyeletéskor savanyúvá váljon. — Ezen készület használtathatnék azon esetben is, midőn a légéleg kénsav vanv kénsavas vasélecs (— oxydulum ferri —) által fogatott fel; mert első esetben vizzeli keverés (Graham II. G2), másodikban melegítés által kiszabadult légéleg az eszközön átvezettethetnék és allégsavvá változtathatnék; az allégsav pedig halvsavas haméleg hozzá tétele által légsavvá.« 7