Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

91 a savállást mutató és a felső végén beforrasztott üvegcsővel együtt; ez a kénfödél a cella tetején »az e végre szolgáló Készülék alkalmazásával egy kéngyürüvel körül öntetik«, hogy légmentesen zárjon. A kénfedeleken át egy-egy üvegcső, illetőleg később egy agyagcsap vezetett keresztül, ezen át távozhattak a salétromsav gőzei; ezeken át lehetett levegőt is fújtatni a sav feletti térbe. Mind a négv elem egyszerre voit salétromsavval és kénsavval megtölthető; a tartályok a kéntábla aljára voltak légmentesen rászerelve, belőlük sűrített levegő nyomta fel a savat az agyaghengerekbe és az üvegedényekbe. Ezért nevezte Jedlik ezt a telepet felhajtó telepnek, míg a sűrített levegő nélkül megtelő papírcellás telepet (be- és ki-) folyató telepnek. A kéntábla meglehetősen bonyolult volt, sokba is került az öntő modellája. A kenlapban öc csatorna húzódott az elemek alatt. (L. III. tábla.) Az első a salétromsav felnyomó csatornája; ebből mindegyik agyaghengerbe kb. a magasság kétharmadáig egy-egy üveg cső nyúlt fel; az üvegcsöv ek számára megfelelő lyukakat hagytak a kéntábla öntésekor, ezekbe állították a csöveknek ozokerittel vékonyan bevont végeit, majd öntő karikák segítségével épen úgy körülöntötték kénanyaggal a csövek alját, mint a hengerekéit. \ salétromsav leeresztő csatornája közvetlenül az agyagcellák aljából indult ki és a savtartállyal szemben elhelyezett savgyűjtőbe vezetett. A kénsavnak mind a felnyomó, mind a leeresztő csatornája közvetlenül az üveghengerek aljába torkollott. — A sav lelnv omásához szükséges sűrített levegőt egy »légnyomattyú« a kéntábla középső részébe ágyazott csapon keresztül fújtatta egyegv légcsatornán végig a két tartályba. — A csatornák és csapok összeeköttetései »bekenettek benzinben felolvasztott ozokerittel, s miután ez jól megszáradt beöntettek megolvasztott ozokerit és égetett agyagpor eleggyel, hogy a zárás légmentes legyen«. A szükséges csapokról és a gőzvezető csöveket összekötő gummicsövékről, gyűrűkről az első alkalommal Csapó gondoskodott; úgy látszik, ez idő tájt Bécsben tartózkodott, mert habár itt vette a gummicsöv eket, a csapok ügyében pedig szintén személyesen járt el Hruschauban, a csövek és a csapok mégis postán érkeztek Pestre. Később saját gyártmányú csapokat használt Jedlik; a telephez hét agyagcsap tartozott, ezeket Nussék szokták becsiszolni. Jedlik úgy szerkesztette meg a telepét, hogy büzmentes legyen, tetszésszerinti hosszú időn át és egyenletesen szolgáltasson áramot, és hogy ezt az áramot a lehető legolcsóbban adja. \z első kelléket biztosította a celláknak, csatornáknak légmentes lezárásával. Azzal, hogy a salétromsav a magas üvegcsövek nyílásán át jutott a cellába és csak a cella alján folyhatott ki, lehetségessé vált a salétromsavnak kicserélése az áram megszakítása nélkül is. A drága salétromsav ugyanis üzem közben lassankint felbomlik, oxigénben szegényebb lesz, gyöngébben végzi a depolárizálást, minek következtében az áram is gyengül. Jedlik azonban a helyett, hogy a meggyöngült savat üzem közben új, de drága sav val pótolta volna.