Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

92 úgy szerkesztette össze a telepet, hogy az agyagcellák terén levegőt lehessen keresztül hajtani; a levegő olcsó oxigénje bizonyos vegyi folyamatok révén megjavítja az oxigénjét veszített salétromsavat. (Erről bővebben később lesz szó.) Olyan rajzot, amely a telepet a maga egészében szemléltetné, Jedlik iratai közt nem találtam, csak részlet- és tervezetrajzokat. Ezek alapján állítottam össze azt a vázlatos keresztmetszetet, amely a III. táblán látható. Egyszerűsítés kedvéért elhagytam a cinkelektródot tartalmazó üvegedényeket, a szén- és cinkelektródokat, sőt a;kénsav tartályát is, melybe a telep kéntáblájában húzódó csövön át O-nál lépne be a felhajtó sűrített levegő. »Légsavnak betöltésére szolgáló eszköz« c. íven leírta Jedlik, hogyan lehet az agyagcellákat salétromsavval úgy megtölteni, hogy semmi savgőz se juthasson a szoba levegőjébe. A rajzunkon \Y\ betűvel jelölt baloldali nagy YVoulf-féle palack aljából a palack egyik nyílásán át az Sz szívócső vezet a telep kénlapjába sülylyesztett csészébe, amely vizet tartalmaz; a szívócső végére húzott, villamos papírból ragasztott papírharang beleér a vízbe, és így egyrészt légmentesen zár, másrészt megkönnyíti a súlyos palacknak gyors bekötését a csészébe. A \\\ palacknak ugyanazon a dugóján, amelyiken az Sz szívócső vezet át, még egy másik cső is megy keresztül, melyet a csap köt össze a C agyagcellák felett húzódó G gőzvezetékkel. A gőzvezetőcső másik végét az F és G

2 csap zárja le. Belefújva a \V, palack másik dugóján keresztülmenő rövid I csőbe, és elzárva a G

x csapot, de megnyitva a telep kéntábláján átvezető B savbeeresztő csapot, az Sz szívócsövön át addig folyik a tábla alá légzáróan szerelt S savtartályba a salétromsav, míg a tartályban a légnyomás bizonyos nagyságot el nem ér. De ha a tábla közepe alá erősített N csapra egy a szabadba vagy gazométerbc vezető gummicsövet húzunk, és a csapot megnyitjuk, a befolyó sav a tartályból már a szabadba nyomhatja maga előtt a levegőt és a füstölgő gőzöket, a tartály pedig a szívócsövek törvénye alapján egészen megtelik savval a nélkül, hogy az I csőbe továbbra is bele kellene fújni. Miután az üvegből készült S tartály már megtelt savval, Jedlik elzárta a B csapot, az N csaphoz pedig légsűrítőt kapcsolt. A »légnyomattyú« sűrített levegője az S savtartályból a T savtöltő vezetéken keresztül a C agyagcellákba nyomja fel a savat, ez pedig maga előtt a szabadba vagy egy gazométerbe hajtja a cellákból a levegőt és a savgőzt a K kénkeverékes cellafödelekbe illő csapdugókon, a G gőzvezetéken, a megnyitott G

x csapon, a W

x palackon és az I csőre húzott gummicsövön át. A légsűrítést és a savfelhajtást be kell fejezni, mihelyt a K cellafödelekből kiálló M zárt csövecskékben sav mutatkozik. Amint a levegőnek a szabadba történő áramlása folytán a nyomás a savtartályban csökkenik, a fölösmenynyiségű sav a cellákból az üvegcsövek száján keresztül visszabukik a tartályba, és a cellák felső harmada üresen marad. Ugyanaz a légsűrítő a salétromsavval egyidőben a rajzban fel