Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935
165 útján hozzájuk kerülő hírektől, melyek romlott tanulók bűneit ismertetik meg velük. Mindaddig, míg újsághírek hozhatják szinte vádképen az iskolák ellen beteg idegzetű tanulók részletesen leírt megszökését, vagy öngyilkosságát, esetleg kommunista szövetkezéseit, meglesz a veszedelem, hogy a kamaszkor forrongásaiban és a még meg nem üllepedett és a jövő sorsáról bizonytalan ifjúban a sajtóhírek többet rombolnak, mint amennyit a leggondosabb nevelés építhet. Különös szülői érzékenykedés megnyilvánulása tapasztalható a magaviseleti érdemjegyek körül. V alósággal megbélyegzőnek tekintik a 2-es, azaz a jó érdemjegyet, pedig e közt és a példás érdemjegy közt csak bizonyos olyan árnyalati különbség van, amely a példás és jó gyermek közé nem von jellembeli értékelést. A helytelen szülői szeretet, amely többnyire az iskola fegyelmével szembekerülve nyilvánul meg, a legnagyobb rombolója az iskola fegyelmező erejének, de tagadhatatlan, hogy a túlzásba menő s/.ülői szigorúság sincs segítségére a fegyelem fenntartásának. Sőt ellenkezőt kellett tapasztalnunk akkor, amikor a szüleitől túlságosan lelő tanuló aláíráshamisítással próbálkozott menekülni a szülői büntetéstől, ami által csak nagyobb bajba keveredett. c) Tanulmányi állapot. A középiskolának a tanulót a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez kell juttatnia és egyetemi és más főiskolai tanulmányokra képessé tennie. (1934: XI. tc. 1. §.) Az élethivatásra való előkészítés éveken át tartó komoly, alapos munkát kíván a tanártól és tanítványtól. \ tanái már tudatában van annak, hogy az életben a komoly munka az egyetlen biztos alap, amelyre támaszkodni lehst, a tanítványnak pedig meg kell ezt ismernie. Épen ezért a középiskola munkát, szorgalmat és kötelességteljesítést vár növendékeitől. A közíépiskola a társadalom életében az a szűrőszerkezet, amelyen keresztül csak azok juthatnak, akik a tehetségek küzdőterére jogosultak és nem lehet így egyúttal a lelkierőtlenek menedékhelye is. Ezt az ideális elvi álláspontot ostromolja a szülőknek és tanulóknak az a része, amely csak bizonyítványt akar. Pedig nem a biz.onyitvám ad erőt az életküzdelemre, hanem a munkáraedzettség. Iskolánk szellemének megfelelően kötelességünknek ismertük, hogy olyan tanulmányi felkészültséggel rendelkezzék minden tanulónk, amilyent korának megfelelően igényelhet a középiskola célkitűzése. Kemény feladat a tanulóknak a munkára való megtanítása, nmelv jelenleg csak a középiskolában kezdődik. Jóllehet a játszvatanulás és munkáltató tanítás körének határozatlanságában küzködő elemi iskolát a népiskolák számára 1933-ban kiadott Tanterv és Utasítások már oly mederbe terelte, amelynek gyakorlati megvalósítása összekapcsolhatná az 1934:.XI. tc. alapján készült új tanterv \el dolgozó középiskolával, mégis javulást csak attól várhatunk, ha a pedagógusok tudattá élik az oktatás egységét és a sokfajta egyéni kísérletezések és módszerfel fedezések helyett a tanulót korának megfelelő munkára fogják. Kétségkívül a mának pedagógiai és didaktikai eljárása forrongásban, alakulásban van, bár vannak már olyan eredményei is,