Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

9 Nagyszombatban a Jeruzsálemi-utcában lakott a kis elemista; a 363-as számú ház az anyai ágnak családi háza lehetett, mert még az 1880-as években is a Szabó-rokonság lakja. 1810 11-ben már a nagyszombati bencés gimnáziumnak első osztályában birkózik a latin nyelvvel a kis Jedlik; ugyanitt végzi megszakítás nélkül a második és harmadik osztályt. Mindig is hálás szívvel emlékezik vissza Dozlern Ödönre, a bencés igazgatóra, továbbá bencés tanáraira: Ilalbsch Günterre, aki az első osztályban vezette és Skutyil Kelemenre, aki a másik két osztály tudományaira oktatta. Sok kellemes délutánt töltött el a vele egy utcában lakó Botka Tivadarral, a jeles jogtörténetíróval; ifjúkori barátságuk még aggkorukban sem hamvadt el. 1) Amikor Jedlik a nagyszombatiak tót nyelvét már valamelyest elsajátította, szülei Pozsonyba küldték német szóra. A német nyel­vet meg is tanulta, német ismerőseivel, barátaival, akikkel életsorsa összehozta, sokat levelezett is németül, de épen ezek a német leve­lek bizonyítják a legerősebben, hogy Jedlik ízig-vérig magyar volt: még aggkorában is, miután évtizedeken át tanulmányozta tudomá­nyának német szakkönyveit, egy egész könyvtárra valót, folyéko­nyan ír és beszél német szavakkal, de néha bizony remek magyar szórendben! Emiatt többször kéri is olvasóinak szíves elnézését! Alighogy beiratkozott a pozsonyi bencés gimnázium negyedik osztályába az 1813 4-es tanévre, hamarosan még az iskolaév elején annyira heves betegség lepte meg, hogy az iskolából ki kellett ma­radnia. Féltő gonddal, szomorú szívvel szállították vissza a szülői házba. »Holnapokig tartó vakságban és teljes rekedtségben szen­vedvén csaknem egy évi ápolás és lábbadozás után üdült fel any­nvira, hogy a megszakadt iskolába való járást Pozsonyban, habár több évig tartó gyöngélkedés mellett, újonnan megkezdhette.« 2) Az 1814 5-, lő 6- és 16 7-es években mégis sikerült súlyosabb meg­betegedés nélkül a gimnázium 4., 5. és 6. osztályát elvégeznie Szár­nyai Zoárd, majd ismét Dozlern Ödön bencés igazgatók alatt. Ugyancsak 1814-ben iratkozott be a pozsonyi bencés gimná­zium negyedik osztályába Czuczor István is; mindkettőjük tanul­mányi előmenetelét érdekesen jellemzi Jedlik Koltaihoz 1882 dee. 8-án irt levelében: »Azon tekintélynél fogva, amellyel reám tánczo­lási ügyességével hatott, kényszerítve éreztem magamat felőle azon véleményt táplálni, hogy ő a tanulási szorgalom és képesség tekin­tetében is tekintély fog maradni. S csakugyan nem csalatkoztam, mert ámbátor többen megkísértettük a vele való versenyzést, öt le­győzni soha senkinek sem sikerült. Akkoriban t. i. szokás volt az 5 osztályban Farkas Vince tanár alatt és a 6. osztályban Gátser I.eó tanár alatt a tanulókat arra felhívni, hogy a klasszikusokból valamely retorikai vagy poetai darabot magány szorgalommal be-' tanuljanak és azt előleges bejelentés után a szombati nap délutáni órái alatt az egész hallgatóság előtt szavalva felmondják. Ezen úton a hallgatóság közül úgy tizenketten oly szorgalmat és bemago­*) Jedlik levele Botka Tivadarhoz. 1879. 2) Önéletrajz a M. T. Akadémia számára. 1885.

Next

/
Thumbnails
Contents