Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935
10 lási képességet fejtettünk ki, hogy nevezett tanáraink (mint tudomásunkra esett,) dicsekedve emlegették versenyző hallgatóiknak a képességét. De azért a versenyzők között soha senki sem találkozott, ki a Czuczort legyőzhette.« Valóban, a pozsonyi gimnáziumnak 1316-os értesítője szerint a humanitás első évfolyamának 76 tanulója között 22 eminens és ezek között is első eminens Tzutzor Stephanus, második Zerdahelyi Carolus, harmadik Jedlik Stephanus. Játszó pajtása, Botka Tivadar egy évvel megelőzte betegsége idején; a humanitás második osztályát végezte mint 10. eminens 92 tanuló között. — Eminens csak az lett, akinek minden tárgyból egyese volt; az értesítő csak ezt az összevont eredményt közli, külön rovata mindössze a magyar nyelvnek van. Azonban a magyar nyelv tanulása csak 1817 8-tól kötelező minden tanulóra; azelőtt csak a magyar nyelvben gyönge tanulóknak kellett magyart tanulniok és csak ezeket osztályozták külön a magyarból. így Jedliknek 75 osztálytársa közül 52 kapott a magyar nyelvből jegyet, de sem ő, sem Czuczor nem volt kötelezve arra, hogy az iskola padjában tanuljanak magyarul; a magyar édes anyanyelvük volt, még a bölcsőben kezdték tanulni és szeretni. A magyar nyelv és irodalom csak 1819-ben lett kötelező rendes tantárgy. 1) A pozsonyi kir. kat. főgimnázium történetének írója, dr. Schönvitzky Bertalan kutatásai alapján »arra következtethet, hogy a bencés tanárok pedagógiai és szakképzettség meg hazafiság dolgában ezen korszak tanárai között nagyon előkelő színvonalon állanak«. 2) A Szent Benedek-rend 1812-től 1850-ig látta el tanáraiv al á pozsonyi gimnáziumot. A tanítás anyagát, menetét, szellemét az 1806-ban megjelent új Ratio Educationis szabta meg. Ez már a magyar nyelvnek mint rendes tárgynak a fontosságát is hangoztatja, a magyar nemzeti önállóság eszméjét is igyekszik kifejezésre juttatni; 3) de a klasszikus műveltség céljából az akkor még hatosztályos gimnáziumnak négy alsó osztályában a latin nyelvet teszi a tanítási anyag gerincévé, (emiatt nevezték ezeket az osztályokat grammatikai osztályoknak,) míg a két felső osztályban főszempontja a gondolkodás kifejtése, a stílus tökéletesítése, a latin klaszszikus írók műveinek elemzése és fordítása volt, (a két felső osztály tehát a humanitásnak két évfolyama volt.) Természetesen, ha az órabeosztás szerint nem is, valójában a hit- és erkölcstan volt az oktatásnak, nevelésnek a tengelye, és fontos szerep jutott főképen a magyar történelemnek, földrajznak. A számtant heti 2 órában már a négy alsó osztályban elvégezték, ötödikben csak a gyakorlati életre alkalmazták. A természetrajz a két felső osztálynak volt a tárgya heti egy órában. Ilyen klasszikus tanterv mellett és a lelkes tanároknak a ver11 Dr. Schönvitzky Bertalan: A pozsonyi kir. kat. főgimnázium története. — Pozsony. 1896. — 295. old. 2) I. m. 328. old. 3) Acsay Ferenc: A győri kalh. főgimnázium lörlénete. — Győr, 1901. — 373. old.
