Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

100 sűrűsége mm-enkint kb. 3100, ezt a megjegyzést fűzte Jedlik: »non amplius diseernibiles lineae«, már meg nem különböztethető vonalak; Plössl-féle 1000-szeres mikroszkópja már nem bontotta fel a csoportot. A csoportok vonalsűrűsége mm-enkint: 308, 345, 388, 443, 518, 621, 776, 1035, 1552 és 3104. Egy másik táblázat a bécsi hüvelykenkint 20.25 menetes csavar, 99 fogú csavarfő és 147 fogú kerékkel összekötött végtelen csavar alapján készült és 15 csoportos próbaüvegre vonatkozik. A csoportok vonalszáma 7, 8.... 21, a vonalozás sűrűsége pedig 14000, 16000,.... 42000 vonal hüvelykenkint, tehát kb. 532, 608,... 1595 vonal mm-enkint. Jedlik osztógépe ezek szerint nagy vonalsűrűségre is be volt állítható; végső kialakulásában azonban a vonalsűrűség meglehetősen le van csökkentve. Jedlik eredeti mikrométercsavarával és 213- fogas csavarfőjével elérhető legnagyobb rácsállandó 0.006174 mm, vagyis 162 vonal mm-enkint, 4267 b. h-enkint. Sűrűbb vonalozásra Jedlik nem törekedett, egyenletesen vonalozott és fényerős optikai rácsok készítése volt a célja. Palatin a meglevő géphez több mint tíz esztendőn át húzódó próbálgatással, fáradozással új csavarfőket és két csavarorsót készített. Ezeknek egymással vagy az eredetiekkel való kombinálásából sokféle rácsállandó adódik; a kombinációknak részletezése azonban messze vezetne. Csak egyet említek: Palatin nagy gonddal, türelemmel készített egy finom acélcsavart, amelynek hossza 168 mm, átmérője 8.2 mm, menetmagassága 20° C-nál 0.25013 mm, az összes menetek száma pedig 488. — Készített továbbá kettős rézlemezből olyan csavarfő-kereket, amelynek kerületén pontosan egyenlő közökben 524 fog helyezkedik el. — Minthogy a tolóruddal vezérelt végtelen csavar egy-egy foggal viszi a csavarfőt, a vonalak távolsága, a rács állandó 0.25013 mm-nek 524-ed része lesz, vagyis 0.0004774 mm, a vonalsűrűség pedig 2093 mm-enkint. Jedlik gépén Palatin csavarjával és csavarfőjével készült üvegrácsok a vonalozás sűrűségével felülmúlják az összes eddig ismeretes rácsokat. Az amerikai Rowlandnak 1882-ben készült üvegrácsain kb. 1700 vonal került egy-egy mm-re. 1927 elején, vagy talán még korábban Palatin szétszedte az osztógépet, hogy tisztogassa, javítgassa. Fájdalom, a halál 1927 febr. 21-én életének hetvenhatodik évében váratlanul elragadta. Utoljára 1925-ben készített rácsokat; ekkor lelkendezve újságolta, hogy rájött a rácsok szabatos vonalozásának biztos módjára. De sein élőszóval, sem írásban nem ismertette a kitalált fogást. A szétszedett gép másodszor is árván maradt. Tóth Aladár, a pannonhalmi főiskola fizikus tanára a legújabb időben összeállította; 1936 május közepén már ismét vonalozott a gép eredeti Jedlik-féle öszszeállításában, eredeti csavarral és fogaskerékkel. Jedlik osztógépének története rávilágít arra a hosszú útra, amelyen tervezője járt, kiindulva különböző elvekből, kipróbálva sok-sok szerkezeti részletet. Fáradtságot nem ismert, anyagi áldozatoktói vissza nem riadt. Útjában nem vezette senki. Automatikusan működő osztógép az Ő korában alig volt egy-kettő, ezeket sem