Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935
101 ismertették. Sőt rács is alig volt kapható; épen ez a körülmény kényszerítette a gép megszerkesztésére. Fraunhofer megelőzte időben, felülmúlta kitűnő rácsaival. Noberttel egy időben kezdtek dolgozni. Nobertnek körosztásos, acélhengeres gépe nem tudott 28 mm-nél szélesebb területet megvonalazni; az összes vonalak száma nem haladta meg a G301-et. Jedlik hosszúcsavaros gépe 78 mm széles, 70 mm hosszú területet tud megvonalazni és ez 162-es sűrűség mellett 12636 vonalat jelent. Igaz, Nobert a sűrűséget 400-asra fokozta, de ilyenféle jó rácsokat kb. akkor hozott forgalomba, amikor Jedlik a vonalozással felhagyott. A berlini Wansehaff, a newyorki Rutherford, a baltimorei Row land és mások, kiváló gépszerkesztők és rácskészítők, az 1880-as években lepték meg rácsaikkal a tudós világot. Velük az agg Jedlik már nem kelhetett versenyre. Felülmúlták ők magát Fraunhofert is. 2. A Jedlik-féle optikai rácsok. \ vonalozás művészetében Jedlik már a Prokeschtől 1832-ben vett gépecskével gyakorolta magát. Ezzel a géppel készítette a többszörös réseket és szabályos idomokból sakktáblaszerűen összeállított fényeihajlító figurákat. Schwerd az ilyen elhajlási tüneményeket a hullámelmélet alaptörvényeiből analitikusan vezette le és képekben mutatta be; müve: »Die Beugungserscheinungen aus den Fundamentalgesetzen der Undulationstheorie analytisch entwickelt und in Bildern dargestellt« 1835-ben jelent meg Mannheimben. Jedliknek egy kéziratában látható rajzoknak egy része számozás szerint is egyezik egy a győri gimnázium szertárában őrzött és Schwerd-féle figurákról szóló árjegyző lap számozásával; de vannak kéziratban olyan komplikált rajzok is, amelyek Schwerd speyeri tanái száznál több figurája között nem találhatók. Eatinnyelvű kéziratában olvashatjuk, hogy miképen készülnek a/ elhajlási mezők: »Azok a figurák, amelyeken az idomok oldalai eg\mással nem függenek össze, ilyenek a 40-től 44-ig számozottak, praktikusan úgy készíthetők el, amire két napon át végzett szorgos kísérletezésem vezetett, hogy az előzetesen viasszal gyöngén bevont üvegtáblára staniolpapírt tapasztunk; elvégezve az osztókészülék segítségével a beosztást, a lemezt melegítjük és a nyílások szániára kijelölt helyekről a staniolrészeket eltávolítjuk. Ezután egy tis/ta tükörüveglapot helyezünk reá és jól reá nyomjuk; a beosztás előtt masztixnak borszeszes oldatával bekent staniolpapírnak darabkái a viasszal bevont és megmelegített üvegről leválnak és a hozzászorított üveglapra ragadnak; így megmaradnak a kívánt közök és a nyílások is tiszták lesznek.« Fraunhofer nyomán Jedlik is készített aranylemezes rácsokat. Novae regulae in lineationc vitrorum inauratorum« c. latin jegyzetében, amelyen az évszám nincsen jelezve, a bearanyozott üvegek megvonalozására új szabályokat állít össze; ezek magyar fordításban a következők:
