Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

6 keveredés által Szent István óta a mi fajunknak is nagyban javára váltak. A magyarrá vált német elem nemzeti művelődésünkben a történelem folyamán mindig nagy értéket képviselt. így kapcsolódott bele a nemzeti közösségbe és végezte a maga szerény körében munkáját a megboldogult is. Aki őt közelebbről ismerte, az tudja, mennyire tisztelte és szerette nemzeti hagyományainkat, szíve mélyéig mennyire azonosította magát magyar nemzetével, mely őseinek új hazát adott. Ez az érzés hatotta át hivatásos oktató és nevelő munkáját is. Azon emberi erényekre pedig, melyeket tanítványaiban nevelni igyekezett, elsősorban önmagát állította eléjük például. Pedáns tisztaság és csín, rendszeretet és fegyelmezettség jellemezték őt külső megjelenésében, viselkedésében és cselekvésében egyaránt. Iskolai munkáját nemcsak példás kötelességtudással, hanem kellő szakértelemmel is végezte. Szaktárgyaiban állandóan képezte magát, amint általában azon törekvéstől volt áthatva, hogy magát minden irányban kiművelje és harmonikus emberré képezze. Az önmívelésnek álltak szolgálatában hazai és külföldi úljai is, melyeken a természeti és művészi szép iránt fogékony lelkének sok gyönyörűséget és okulást szerzett. Es ezzel ő eleget is tett azon követelményeknek, melyeket a nemzet hivatásos nevelőjétől elvár. Nem ékeskedett csillogó adományokkal, nem rendelkezett a szónak vagy tollnak különös hatalmával. A természet nem helyezett bölcsőjébe pazar ajándékokat. De az ő érdeme és ez adja meg az ő igazi értékét, hogy a talentumot, mely neki osztályrészül jutott, fáradhatatlan, öntudatos munkával tekintélyes tőkévé gyarapította, melyet 29 éves nevelői pályáján az ifjúság számára áldásosán kamatoztatott. A fiatal, zseniális Goethe Faustjában a komikum torztükrében mutatja be az öregWagnert és tudós fajtáját, melynek élete hétköznapi részletmunkában merül ki, midőn a többi közt e szavakkal jellemzi : „Mohón ás aranykincsek után és boldog, ha földi gilisztára lel." De ez csak az „Original- és Kraftgenie"-k hitvallása. A nagy, zseniális szellemek bizonyára a történelem mozgató erői, de egy nemzetnek kulturális színvonalát, erkölcsi és szellemi téren nagyságát azoknak száma határozza meg, kik példás kötelességtudással, kiki a maga helyén, végzik hétköznapi hangyamunkájukat. Boldogok lehetünk mindnyájan, ha ennek a derékhadnak soraiban küzdve, a végén a költővel elmondhatjuk magunkról: „Megfizettük mind, mivel csak tartozánk." Ennek a nemzeti derékhadnak volt lelkes, értékes katonája a megboldogult is. Bármilyen odaadással szentelte is magát tulajdonképeni hivatásának, az iskolának, maradt még ideje, energiája és kedve másirányú kulturális tevékenységhez is. Nevezetesen a győri Szabadegyetem volt az, melynek vezetése annyira szívéhez nőtt, akárcsak az iskola, hiszen itt is hivatása körében mozoghatott és munkálkodhatott. A tapasztalt pedagógus szakértelmével, fáradságot nem ismerő odaadással és szeretettel hat éven át úgy vezette ezen intézményt, hogy ennek a győri társadalomban az évek folyamán egyre növekvő népszerűséget, önmagának pedig a tudomány és művészet népszerűsítésében és terjesztésében maradandó érdemeket szerzett. Ebbeli tevékeny-