Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

5 az öreget is mintegy nógatták, hogy velük együtt gyönyörködjék és lelkesedjék, ő ímmel-ámmal csak annyit mondott : „Scheene Bäme, scheene Bäme. . — fejében bizonyára az ő temesi hazája járt búzatermő, zsíros földjével : ez az ö szemében szebb volt és többet ért a hegyvidék minden bájainál és gyönyörűségeinél. A szerzetesi próbaév és a középiskola 2 felső osztályának elvégzése után a megboldogult papi és a magyar-német szakban világi tanulmányainak élt Pannonhalmán. 1906. pappá szentelték és tanári működésének első állomása Esztergom volt. 3 évet töltött el itt (1906—1909.), majd Kőszegre került, hol mint tanár és hitszónok szintén 3 éven át (1909 — 1912.) működött. Az itteni szép természet és csöndes, idilli környezet nagyon megfelelt az ő jellemének. Innen rendfőnöke 1912. Komáromba helyezte át. Itt élte le tanári működésének és férfikorának legjavát, de egyúttal életének legszomorúbb korszakát. Midőn a csehek 1918. a Felvidéket megszállták és itt véglegesen berendezkedtek, a komáromi bencés gimnázium tanáraira a megpróbáltatások nehéz napjai és évei következtek. De ők áldozatos lélekkel tették meg kötelességüket rendjükkel és a magyarsággal szemben. Bölcs tapintattal, türelemmel és kitartással tették túl magukat sok kellemetlenségen és megaláztatáson csak azért, hogy helyükön maradhassanak és a régi magyar intézetet rendjük és a magyarság számára megmenthessék és megtarthassák. Mindebből a megboldogult is bőségesen kivette részét. Minthogy a csehszlovák honosságot sehogyse sikerült megszereznie, előrelátható volt, hogy ottani helyzete előbb-utóbb tarthatatlanná válik. Ez 1925. be is következett : a csehek több társával együtt megfosztották a nyilvános tanítás jogától. így nem volt itt többé maradása. 3 évig még házgondnoki és egyéb szolgálatokat tett az ottani rendháznak, majd rendfőnöke 1928. visszahívta és Győrbe helyezte tanárnak. hzzel életének utolsó korszaka kezdődik. Bár a komáromi környezetben 16 éven át nagyon megszokott, Győrött lelkileg csakhamar akklimatizálódott és otthonosnak érezte magát : visszatérhetett az iskola levegőjébe, mely éltető eleme volt és amelyből három évig száműzve volt. Ide utalta őt egész egyénisége: józan és minden fellengzősségtől mentes, nyugodt és higgadt jelleme, az emberi gyarlóságokkal szemben türelmes és emberszerető szíve, a csöndes hétköznapi munkában való fáradhatatlan kitartása. Se külsejében, se lelki alkatában nem tagadta meg faji származását. Az alaposság, rendszeretet és fegyelmezettség azok az erények, melyek a németet különösen jellemzik. Ebből a szempontból joggal nevezik a világ legkulturáltabb népének. Más nemzetek csillogóbb adományokat ragyogtathatnak, de a német az, melyet a maga egészében le a legalsóbb néprétegekig ezen jellemvonások a legjobban áthatnak. Ha kérdezzük, mi nevelte bennük ezen erényeket, a tréfás, de találó felelet rá : Nagy Frigyes őrmesteri pálcája, a német iskolamester és Kant kategorikus imperativusa : tedd, mert kötelességed- Ezen erények végső elemzésben a német faj alapvonásai és a vele való kulturális érintkezés és vér-