Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

57 emelkedésen, 400 m sugarú kanyarulatokban 0-ról 72 km/ó sebességre 360 mp, illetőleg az 1400 tonnásat 15*7 km-re 165 mp alatt kellett felgyorsítaniok : megtették 280, illetőleg 150 mp alatt. — 3. A szerelvényeket l°/oo-es emel­kedésen 100, illetőleg 51*5 km/ó sebességgel kellett vontatniok ; győzték 4%o-esen is. — 4. A nagy munka végeztével 400, ill. 800 tonnás szerel­vényt kellett egymásután tízszer, illetve hússzor az első sebességi fokra 60 mp alatt felgyorsítani; ezt a tolatási próbát is állták 36, illetve 52 mp­cel. — 5. Javítás alatt álló pályán a mozdonynak csak lassan szabad járni; megállták a 10 km/ó-s lassúsági versenyt is. — 6. Hátha hosszú üzem alatt elgőzölög a folyadék-indító vize? Mindig maradt elegendő! — 7. Amint a kerekek megcsúsznak, a fázisváltó kieshetik a- fázisból. Hiába tették sikossá a sineket, a fázisváltó nem esett ki a fázisból ! Alapos méréseknek vetették alá a mozdonyok hatásfokát is. A leg­magasabb sebességről a 25 km-esre fékezve, 1600 kw (2177 LE) volt a visszatérítés, az 50-es fokról a 25-ösre 1000 kw (1360 LE). A fékezés meg­felel kb. 20 tonna fékező erőnek, vagyis olyanrendű, mint amekkorával a mozdony indít. — Külön próbatermi méréssel is ellenőrizték a gépek hatás­fokát. Két mozdonyból kiszerelték a fázisváltót és a motort; az első fázisváltó szekundér tekercselése a gyárnak 1200 V-os, háromfázisú áramá­val hajtotta a forgórészt, amely a primérben 16.000 V-ot indukált. Ezt az áramot kapta a második fázisváltó primérje, amely tehát most épúgy, mint a mozdonyon, hajtotta a maga motorát; ennek tengelyével azonban össze volt kötve az első motoré, amely mint aszinkron generátor adott vissza áramot a hálózatba. A mérések szerint a fázisváltó hatásfoka 88'2—90-8%; a fázisváltónak áramát 80 6 — 92'2% hatásfokkal adja le a mótor, mint mechanikai energiát. Mivel a mozdonyok többet járnak a magasabb sebes­ségi fokokon, ezeken pedig nagyobb a hatásfok, azért a mozdony hatás­foka 83%-nak vehető. Ehhez még hozzá kell venni, hogy a terhelésnek 35—140% os ingadozása a hatásfokot csak alig 2% kai változtatja. Olyan eredmény ez, aminőt a váltakozóáramú mozdonyoknak nagy átlaga meg sem közelít. 1932. szeptember 12-én indult az első menetrendszerű villamos gyors­vonat a Keleti-pályaudvarról Komárom fe'é. A sikerek alapján az Állam­vasútak újabb 22 gyorsvonati mozdonyt rendeltek. 1934. végére már el is készültek; 27 darab mozdony teljesít most szolgálatot: 24 gyorsvonati, 2 tehervonati egységmozdony és az átalakított próbamozdony. A terv szerint néhány év múlva még 10 mozdony kerül munkába. Schneider az .Organ..." 1935. évf. 1. számában Kandó fázisváltós rendszerének előnyeit így csoportosítja: 1. Közös a vasúti és az ipari há­lózat, nincsenek külön áramtermelő és áramátalakító alállomások ; transz­formáló alállomások is csak nagy lávolságokban sorakoznak. — 2. Munka­vezetéke egyszálas és magasfeszültségű, tehát olcsó. — 3. Miközben a vezeték áramenergiája vontató energiává lesz, csak három átalakítási fokon

Next

/
Thumbnails
Contents