Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

56 felállított transzformátor-alállomás váltja át az első fázis 110.000 V-ját 16.000 V-ra az egyfázisú munkavezeték számára. — A 2. szakasz Almásfüzitőig (101 km) terjed és a bánhidai (82 km) alállomáson át kap áramot a 2. fázisról. — A3, szakasz egészen Győrig (150 km) a Rábán túl kb. a selyemgyár környékéig Nagyszentjános alállomásán át (132 km), végül a 4. szakasz Hegyeshalomig (196 km) Horvátkimle (177 km) alállomásán át csatlakozik a távvezeték 3. fázisához. Távolság szerint nincsen a háromfázisú távvezeték fázisonkint egyenlően terhelve; azonban a rövidebb 1. és 2. szakasz emelkedései a terhelés szempontjából kiegyenlítik a harmadik fázisnak nagy távolságú, de könnyű két szakaszát. Mivel a mozdony egyszerre két fázisról nem veheti áramát, a „fázishatárokon" áramnélküli holt szakaszok vannak, amelyeken a vonatot a lendülete viszi át; szükség esetében azonban a holt szakaszt rá lehet kapcsolni valamelyik fázisra. IV. Próbajáratok az egységmozdonyokkal. 1932 májusára, 13 hónapi munkával elkészült az első egységmozdony; (VII. tábla, 16. ábra és VIII. t.)" hamarosan követte társa, a második gyorsvonati és még két tehermozdony. Komáromig elkészült június hó végére a villamosítás is, aug. 17-én pedig megtartották a mütanrendőri bejárást. Ennek végeztével a „Kandó Kálmán"-mozdonyt koszorúkkal díszítették Kelenföldön; a szerelvényre felszállott a gyászoló rokonság is, az első villamos vonat befutott a Keletire, innen pedig az átvevő bizottság és a rokonság átvonult a Kerepesi-temetőbe, hogy a kegyelet adóját rójja le Kandó sírjánál. A gyorsvonati mozdony ütközőtől ütközőig 13690 mm hosszú, teljes súlya 94000 kg, tengelynyomása 17800 kg. Állandó teljesítménye 2200 LE; egy órán át 2500, öt percen át 3500 lóerőt tud kifejteni; eszerint fajlagos teljesítménye állandó üzemben 23 45 LE/t, egyórásban 26"45, míg az osztrák Siemens—Schuckert-cég áramátalakítós mozdonyáé 16" 1, illetőleg 18'9 LE/t. Kandó tehát ismét remekelt a gépszerkesztésben. A sebességi fokok 24'2, 50, 75 és 100 km/ó. — A két tehermozdonynak csak az alváza más; legnagyobb sebessége 68-3 km/ó. A próbákon kitűnt, hogy külön tehermozdonyt gyártani szükségtelen, mert a gyorsvonatiak is gazdaságosan használhatók a tehervontatásban. Minden mozdony ugyanazokból az alkatrészekből, egységes típús szerint van összeállítva, méltán nevezhetők tehát egységmozdonynak. A mozdonyok átvétele szigorú feltételekhez volt kötve: 1. A menetrendszerű próbán Budapest—Komárom között a gyorsvonatiaknak 600 tonnás, a tehermozdonyoknak 1400 t-s szerelvényt kellett többszörös fordulóban vontatniok; menetidejük azonban mindig kisebb volt a kitűzött legrövidebb időnél. — 2. Az indítási, gyorsítási próbán 600 tonna szerelvényt 67°/oo