Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

54 vezeték közepén kell elhelyezni; íontos, hogy a távvezeték lehetőleg párhuzamosan haladjon a vasút vonalával; a gőzturbináknak sok és jó víz kell, adja azt bőven pl. a bánhidai Öreg-tó. Alapos megfontolással az erőtelep helyének Bánhidát jelölték ki. A magyar kormánynak hosszas tárgyalások után sikerült angol kölcsönt szerezni, melyet részben az angol kincstár garantált, részben egy bank bocsátott ki. (Innen a nem egészen helyes „Talbot-centrale" elnevezés.) AM. D. V. Rt. megbízatása a bánhidai 90.000 lóerős telepnek megépítésére, a Budapestre, Győrbe, Mosonba vezető távhálózatra, végül a Budapesten, Győrött (az Ipartelepeken) és Mosonban az általános energiaellátáshoz szükséges transzformáló állomások felállítására vonatkozott. A versenypályázaton a Ganz—Danubius Rt. mint fővállalkozó kapott megbízatást 1927. dec. 16-án. A centrale épületét, a kazántelepet, a 160 km hosszú távvezetéket átlag 250 m-es közökben tartó oszlopokat (köztük a torbágyi 42 m magasat) a Ganz-Rt. készítette. — Az angol kölcsön kikötötte, hogy az angol ipart is kell foglalkoztatni; az angolok gyártották és állították fel a gőzturbinákat és kapcsoló berendezéseket, ők építették meg a távvezetéket is. A Ganz-gyárban sokat kellett kísérletezni, míg a kazánoknak égő palával való fűtésére alkalmas önműködő láncrostélyokat sikerült megszerkeszteni. A feladat új volt; a megoldás az 1930-ban épült legmodernebb erőteleppel, a berlini „West"-tel szemben további lépés a fejlődés útján, ugyanabban az irányban, mint amelyben a „West" jelent fejlődést a berlini „Klingenberg" teleppel szemben.

1) A fővállalkozó Ganz-gyár matematikai pontosságú munkarendje, dacolva az 1928/9-es kemény téllel, 19 hónap alatt varázsolta elő „Bánhidát". 1929. december 23-án már 110.000 V-os, 50 periódusú, háromfázisú áram járta át az országos energiaellátás artériáit. Kandó Kálmán. A nagy tudósokat jellemző szerénységében sohasem kereste a kitüntetéseket. Az Akadémia a Valtelinnáért a Wahrmann-díjjal jutalmazza, majd levelező tagnak választja, a Műegyetem tiszteletbeli doktorává avatja, stb. De szeme előtt csak a haza sorsa lebeg; a közügyet szolgálja, amikor mint az angyalföldi református egyház presbitere nagy lelkesedéssel karolja fel a templomnak, a tanoncotthonnak ügyét; a közügyet szolgálja a törvényhozás felső házában, ahová a Mérnöki Kamara választja be (1927). A tudomány és a közjó szolgálatában szerzett érdemeinek jutalma (1930 októberében) a Corvin-koszorú, melyet a mérnöki karból egyedül Kandó kapott meg. A felsőházban a villamos energiáról szóló törvényjavaslatnak volt előadója; fájdalommal látta, hogy „a problémát nemcsak a közérdekkel *) .A bánhidai erőmű értékelése* : Ganz Közlemények. 1930. szept. 3. old.