Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

53 azért is, mert a gondolatnak megvalósításáról, a próbajáratok eredményességéről is módjában volt beszámolni. Kandó gondolata termékeny talajra talált; mint láttuk, pl. az olaszok ennek az energiagazdálkodásnak a jegyében villamosítják az általános váltóáramú halózatról vett egyenárammal országuk középső részét. De Kandó íázisváltós rendszere is vonzotta hazánkba a világ szakértőit. Nem szabad azonban felednünk, hogy ebben az időben a legtöbb országban már lázas sietséggel folyt, sőt befejezéséhez közeledett a régebbi rendszerek szerint tervezett villamosítás. Ennek ellenére is fázisváltós mozdonyterveket kér Kandótól (és újabb háromfázisúakat is) a milánói Romeo— Cemsa-gyár. Kandó az Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (A. E. G.) céggel kötött kapcsolatok alapján a német vasutaknak is tervezett fázisváltós mozdonyt. Az ö tervei alapján készült a bécsi mozdonygyárban, illetőleg a budapesti Ganz-gyárban 1926/7 folyamán az osztrák vasutak számára egy gyorsvonati és egy tehermozdony, de sajnos ezeket a még erősen kísérleti jellegű gépeket (talán a hűtés elégtelensége miatt) nem kísérte siker. Kandó fázisváltós szabadalmát megvette a Westinghouse-cég is. 1928. aug. 3-án ugyancsak az alagi pályán kezdi meg járatait az átalakított próbamozdony. A pálya ugyan nem volt alkalmas arra, hogy a 9640 mm hosszú, 74 5 tonnás, 1600-3000 lóerős gépnek nagy teljesítőképessége teljesen kipróbálható legyen; az elért eredmények azonban nagyon kedvezőek voltak. Ezért még 1928 novemberében elhatározta a kereskedelemügyi miniszter és az Államvasutak vezetősége, hogy a kilátásba helyezett angol kölcsönnel a budapest—hegyeshalmi vonalat csakis fázisváltós rendszerben villamosítják. II. Bánhida. Trianon megfosztott vízi erőinknek 94, szénkincsünknek 60, erdeinknek 84 százalékától. A gőzmozdonyok a jó szénnek csak 7°/o-át alakítják át vontatási munkává. Kandó energiagazdálkodási tervének megvalósítása tagadhatatlanul országos érdek. Az első lépés a Dunántúlnak általános villamosítása volt, amellyel a kormány a Magyar Dunántúli Villamossági R. T.-ot bízta meg. Az első teendő pedig bőséges és olcsó energiaforrásnak a felkutatása. A tatai szénmedence széntermelésének mellékterméke az ú. n. égő pala, amelyet 35-50% salakja, csekély 2800—4400 kg kai fűtőértéke miatt c^ak modern technikával szerkesztett nagy erőtelep tud felhasználni. Az égő palából 150 millió mázsa áll rendelkezésre; egy kb. 90 000 lóerős telep évi 24 millió mázsa égő palát tud apró szénnel keverve az ország energiaellátásába belevetni. A villamosítás tetemes költségei miatt csak jelentős vonal jöhet szóba; ilyen a Budapest—Komárom—Győr—Hegyeshalom kőzött húzódó vasút. A vonal mentén jelentékeny fogyasztókat találunk, ezeknek áramfogyasztása előnyösen kiegészítheti a vasúti fogyasztást. Az erőtelepet lehetőleg a táv-