Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

43 rézcsövek voltak elhelyezve; a csöveken átfújtatott levegő hűtötte az olajat. A többi gép állórészének vastestében már tekercselés nélküli rések tették lehetővé az olajnak áramlását. Az egységmozdonyon mp-enkint 18-20 kg kalóriát kell az állórészből elvezetni; egy szivattyú mp-enkint 12 1 olajat nyom át az állórészen; ebből egy hűtőbe, a hűtőből vissza az állórészbe jut az olaj. Hogy az olaj tartós üzem alatt se melegedhessen a környező levegőnél 20° C-nál többre, a 6350 kg-os állórész hűtésére 1500 kg olajtöltés szükséges ! A fázisváltó lelke a forgórész, mely a tengelyével együtt egy darabból kovácsolt acélhenger; a henger felületét barázdák borítják, ezekbe ékelődnek bele egy-egy sorban acélfogak; az acélfogsorok közötti hornyokba van ágyazva a mágnestekercselés. A rótor négysarkú; az átalakított próbamozdonyét mutatja az V. tábla 12. ábrája. A forgórész nagyon igénybe van véve: 1. Mágnességével a primér tekercselés mágnesmezejével szemben kell a hálózati feszültséget kiegyensúlyoznia ; a primérmező pedig a szokottnál erősebb, mert nemcsak motorikus, hanem a szekundér tekercselésben tekintélyes transzformáló szerepe is van. 2. A rótor erővonalai az aránylag hosszú mágneshídon át jutnak el a primérig, ez is erősebb mágnesezést kíván. 3. A szokottnál nagyobb légrést kell hagyni a sztátor és a rótor vasteste között, hogy a sztátor tekercseléseinek váltakozó mágnesmezeje indukció útján túlságosan erős zavaró áramokat ne gerjeszthessen a rótor testében. Ez a légrés az egységmozdony fázisváltójánál 21 mm, a rótor átmérője 682 mm. A nagy légrésokozta erővonalszóródás ismét fokozott mágnesezést kíván. 4. A többfázisú motorok még jó hatásfok mellett is nagy fáziseltolódást okoznak, amin ismét csak a generátor forgórészének erős mágnesezésével lehet segíteni. A fázisváltó rotorját 177-szor erősebben kell mágnesezni, mint egy hasonló turbogenerátorét. Mivel azonos tekercselés mellett az erősebb mágnesezéshez nagyobb áramerősség szükséges, sőt lényegesen nagyobb a mágneses telítettség határán, továbbá mivel ugyanazt a vezetőt kétszer erősebb áram négyszeres kalóriával melegíti, érthető, hogy nagy gondot okoz a termelt hőnek elvezetése. Pedig még egy tekintélyes hőforrás súlyosbítja a helyzetet! A primér és szekundér körök váltakozó mezejének indukciója egyrészt tekintélyes örvényáramokat indukálna a rótor testében, másrészt erősen torzítaná, zavarná ennek mágnesmezejét, annyira, hogy járását is nyugtalanítaná. Kandó az első fázisváltó rótorának hengerfelületébe kalitkaszerüen csupasz vörösrézrudakat ágyazott, a második gép 668 mm átmérőjű rótorját pedig 7 mm vastag vörösrézpáncéllal borította; ilyen „csillapító" páncél fedi az egységmozdonyok rótorját is. Az örvényáramok ebben a csillapítóban fejlődnek ki, ezt hevítik anélkül, hogy a rótor mágnességét zavarnák. A rótor felületének cm

2-éről ötször annyi meleget kell elvezetni, mint egy hasonló generátorébői ; mp-enkint 15—20, erős terhelésnél