Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

31 Kandót a kezdet nehézségeiben, „rövidzárlataiban". Míg Kandónak minden idejét lefoglalta a lázas munka, Cserháti ügyes tollával sok magyar és német cikkben harcolt a nagyvasutak villamosításának ügyéért ; de magának Kandónak is nem egyszer kellett síkra szállani a tényeket elferdítő idegen közlemények ellen. A sikereken felbuzdulva az olasz Társaság még a próbaidő lejárta előtt átvette az üzemet. 1902. szeptember 4-én volt az ünnepélyes átadás, melyet a végállomáson, Sondrioban bankett követett. Ezen Balenzano, kereskedelmi miniszter emelkedett szólásra, hogy többek között a nap hősét, Kandót felköszöntse. De Kandót — nem találták sehol ! Illetőleg rátaláltak a mozdonyszínben, ahol kedves gépeit ápolgatta, simogatta, lelkében újra megjárva az úttörőnek rögös útját az Óbudai-sziget másfél km-es próbapályájától a 106 km-es „Valtellina" pályáig. Ettől kezdve az úttörőnek pályája már diadalúttá lett! 1903-ban a Társaság három újabb mozdonyt rendelt, mégpedig 1200 lóerőseket, 31 és 62 km/ó sebességi fokkal (kaszkád-kapcsolásban). A 62 t-ás mozdonyok tonnánkint már 19'3 LE-t fejtettek ki, lóerőnkint pedig 51*6 kg-ot nyomtak. A hajtórúdon most jelenik meg először a Kandó-féle háromszög, amely a mozdony járását teszi nyugodttá; „ez a klasszikus hajtőmü húsz esztendőn át egyeduralkodó maradt az olasz államvasutak valamennyi villamos mozdonyán és csakis a háború után adott helyet Kandó újabb csuklós hajtókeretének és az annak szabadalmát megkerülő, de ugyan azon elven készült más olasz szerkezeteknek".

1) 1904 őszén Kandó háromfázisú rendszere a bolognai kongresszuson az Olasz Elektrotechnikai Egyesülettől kapta meg a tudományos elismerés babérját. A szakemberek a legkedvezőbben nyilatkoztak: „Alaptalanok voltak a magasfeszültségű háromfázisú árammal szemben hangoztatott rosszaló előítéletek." „Kiderült, hogy a harmadik-sínvezetékes, 600 V-os egyenáramú rendszert teljesítőkepesség tekintetében felülmúlja." „Kandó-mozdonyokkal a legnagyobb teljesítőképességű gőzmozdonyok minden tekintetben helyettesíthetők." A világhírű Arno tanár kijelenti, hogy „az elért eredmények valóban csodálatraméltó haladást jelentenek". íme, a világnak első, a gőzüzemmel legalább is egyenrangú villamos nagyvasútját magyar lángelmék és magyar munkáskezek teremtették ! (IV. tábla, 9. ábra.) 4. Kandó rendszere meghódítja Észak-Olaszországot. Az olasz kormány 73 millió lírával újabb területeknek a villamosítását kezdi meg. Hogy a tőke az országban maradhasson, a kormány új gyárnak az alapításáról tárgyal az amerikai Westinghouse Györggyel. Ennek meghívására Kandó 1905-ben kiválik a Ganz-gyár kötelékéből, hogy felépítse a Società Italiana Westinghouse gyárat Vado Ligure-ben, kizárólagosan az ') Verebély és Klein : A Kandó-féle fázisváltós villamosítási rendszer. 7—22. old.