Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934
30 Az a tény, hogy a rotorban a feszültség letranszformálódik, megkönnyíti a motoroknak menetközben való átkapcsolását. A mozdony vontalja hegynek fel a kocsisort, a mozdonynak kell fékeznie is a lejtőn, mégpedig lehetőleg a síneknek, a kerékkarimáknak és a féktuskóknak a koptatása nélkül. Ahogyan a generátor mechanikai energiát alakít át elektromossá, az aszinkron, forgómezős mótor is elektromos energiává tudja átváltani a vonat lendületét, a vonatot elektromosan fékezi, sőt a fékezéssel termelt áramot a gépésznek minden beavatkozása nélkül visszaszolgáltatja a hálózatnak („rekuperálás"). A szokott üzemi sebességi fokon a rótor néhány százalékkal kevesebbet fordul mp-enkint, mint a mező, ilyenkor a mótor húzza a vonatot. A lejtőn lefelé gyorsuló vonat a rotort a szinkrón fordulaton túl gyorsítja, a vonat a motort mint valami generátort hajtja ; az indukciós mótor minden átkapcsolás nélkül olyan irányú áramot fejleszt, amely a hálózat áramát erősíti, segíti munkájában a többi mozdonyt. A forgómezős aszinkron mótor tehát lejtőn lefelé önműködően fékez. Sőt rekuperálással lehet vízszintes pályán is fékezni, pl. állomások előtt, de akkor a gépeket a mozdonyvezetőnek eggyel alacsonyabb sebességi fokra kell kapcsolnia. Ebből következik, hogy a legkisebb sebességi fokról a nulláig csak mechanikusan, pl. légfékkel csökkenthető a vonat járása. — Ahogyan a gőzmozdonyt végső szükségben hirtelen leállítja az ellengőz, a sztátor három vezetéke közül kettőnek a felcserélése is ellenkező fordulatra kényszeríti a rotort, mert a mező forgási iránya megfordul ; de ez az „ellengőz" is nagy károkat okozhat a gépben. Már az első Kandó-féle gépek nemcsak üzembiztosaknak, hanem gazdaságosaknak is bizonyultak : a vontatás tonnánkint és kilométerenkint csak 367 wattórát fogyasztott, (tehát annyit, mint egy 36 gyertyás izzó egy óra alatt) de ebből is a „hasznos fékezéssel" megtérült 1*8 vattóra, vagyis 4"9°/o. Az olaszok nagy megerőltetéssel járatták a próbagépeket; ugyanannyi idő alatt kétszer akkora utat kellett megfutniok, mint a gőzösöknek : évi 54.000 km-t 27.000 helyett, de a Ganz-gyár szülöttei bírták a megerőltetést. Ezenfelül már az első évben ugyanazt a forgalmat 3%-kal olcsóbban bonyolították le az elektromos gépek ; ebből a megtakarításból a befektetett tőketöbblet néhány év alatt megtérül. A Valtellina vasútüzemének villamosításában nagy érdemeket szerzett Cserháti Jenő, a Ganz-gyár elektromos osztályának igazgatója. Cserháti 1855-ben Győrött született; itt és Pozsonyban végezte iskoláit, a műegyetemet pedig Zürichben. Pályáját mint vasúti mérnök kezdte; 80-ban a győri fűtőház főnöke volt, majd később, 95-ben a Ganz-gyár egyik igazgatója lett. Mint ilyen 1905-ig igazgatta a gyárnak elektromos vállalkozásait. 1905-től a József műegyetemnek volt tanára 1) I9l0 ben bekövetkezett haláláig. Mint a vasútüzemben is járatos mérnök, bölcs tanácsaival segítette Straub, i. m. Függelék.
