Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934
11 km-es vonalon néhány éve megvalósított fázisváltós rendszert? Mert — írja tovább az „Organ": .Kandó rendszere az ipari forgóáramnak vasútüzemi célokra való alkalmazásában a végső tökéletesítés." Kandó világraszóló remekművel akarta a világ érdeklődését felkelteni a letiport kis ország iránt. Fázisváltós rendszere gyöngye a magyar mérnöki tudománynak; magyar kötelesség ezzel a rendszerrel megismerkedni. Titkaiba a legkönnyebben talán úgy hatolhatunk bele, hogyha történeti fejlődésében követjük az elektromos vasutat, annál is inkább, mert ezen az úton nem egy piros-fehérzöld „kilométer követ" találunk. A technika iránt érdeklődő nagyközönséget szeretném ezen az úlon vezetni, nemcsak rámutatva a tényekre, hanem némi bepillantást is nyújtva a technikai részletekbe; célom elérésében talán jobban segít az elképzeltetés, mint a szabatos, de nehéz mérnöki megfogalmazás. A) Az elektromos energia-átvitel. 1. Csak nagy feszültség biztosítja az energia-átvitelnek jó hatásfokát. Komoly technikai fejlődésre alkalmas elektromos vonat először 1879-ben teljesített szolgálatot. Berlinben az ipari kiállításon 300 m-es körpályán .száguldott" Siemens és Halske gyárának villamos mozdonya utasokkal zsúfolt három kis kocsival ; a pályától nem messze termelte egy dinamó az áramot, amelyet a mozdony a földre szigetelten szerelt középső sínről szedett le drótkefékkel, a másik vezetéket a két szélső sín pótolta. 1) Az első közúti villamos vasutat 1881-ben építi meg a gyár Berlin — Lichterfelde gőzvasútállomásától a 2500 m-re fekvő katonai intézetbe ; csak magányos kocsi járt a vaspályán, melynek szigetelt sínéi vezették az áramot. Ugyancsak 1881-ben a gyár villamos kocsijai Páris belsejéből szállítják a közönséget a világkiállításra; ennek a vasútnak már két „légvezetéke" volt, ezekről szedte le a kocsi „áramszedője" az energiát. A következő években itt is, ott is megjelennek a „villamosok", főként Amerikában. A villamos hamarosan kemény versenytársa lett a lóvonatnak. A gözvonattal azonban még sokáig nem versenyezhetett ; előbb többszáz lóerős, de aránylag könnyű villamos mozdonyt kellett szerkeszteni és meg kellett találni annak a módját, hogyan táplálják hosszú pályán elektromos energiával a mozdonyt. A villamos gép teljesítménye a fogyasztott áram feszültségének („volt", V) és erősségének („ampér", A) a szorzatától, a „watt"-tól (W) függ. 735 W ad 1 lóerőt (LE). Egy mótor kis feszültséggel, nagy áramerősséggel ugyanakkora munkát végezhet, mint egy másik arányosan nagyobb feszültséggel, de kisebb erősséggel. — A feszültség növelésének határt szab a szigetelésnek technikai nehézsége : kisebb áramerősséggel >) Természettudományi Közlöny. 1883. 1Ő8—166. old.
