Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

12 csak nagyobb menetszámú tekercselés ad ugyanolyan erős mágnesmezőt; de mivel a feszültség is növekedett, a vezetők száma is szaporodott, jobb és több szigetelés kell, ezzel pedig vele jár a motor méreteinek, súlyának a nagyobbodása. A vezetékekben az elektromosságnak áramlása a feszültséget emészti ; 1 mm

2-es rézdrótban csak úgy folyhat 1 A-es áram, ha a feszültség pontról-pontra „esik", mégpedig 1 km-es szakaszonkint 17'5 V-tal ; 10 A-es áramnak a fenntartása 1 km-enkint már 175 V feszültségeséssel jár. A feszültségnek ez a szükségszerű esése nagy nehézséget okoz az energia átvitelében. Pl. az áramtelepről 1 km távolságban olyan 1000 W-os motort kell meghajtanunk, amely 100 V-os, 10 A-es árammal jár. A feszültség esése az 1 mm

2-es vezetékben a motorig 175 V, a motorban 100 V, vissza 175 V; tehát nem számítva az esést magában a telepben, 450 V-os áramforrásra lesz szükségünk és 4500 W energiát kell termelnünk (mp-enkint), amiből csak 1000 W-ot hasznosíthatunk; a „hatásfok" csak 22%, a veszteség 78%. Viszont ha az 1000 W-os motor 1000 V-ra és 1 A-re van tekercselve, az áramforrás szükséges feszültsége legalább 1000 V-f-2.17'5 V = 1035 V; 1035 W-ból a motor hasznosított 1000 W-ot, a hatásfok már 96*6%, a veszteség csak 3'4%. Ugyanezt a hatásfokot 100 V, 10 A-es motor esetében 100 mm

2-es vezetekkel érhetjük el: a feszültségesés 2X 1 "75 V —3"5 V, az áramforrás szükséges feszültsége tehát 1035 V. A hálózatba kerül 1035 W, a motor hasznosít 1000 W-ot, a hatásfok ismét 96'6%. — Mindebből kitűnik, hogy az energiaátvitelnek kedvező hatásfoka vagy nagy feszültséggel, vagy vastag rézdrótokkal érhető el. A nagy rézanyag költségeit fokozza még az erősebb tartóoszlopoknak, stb. a költségtöbblete. A gazdaságos energia-átvitelhez tehát magas feszültség szükséges. 2. A magas feszültség termelésében a dinamót kiszorítja a generátor. 1881 ben a párisi elektromos kongresszuson a francia Deprez Marcel nagy feltűnést keltő kijelentést tett: 16 lóerős áramfejlesztővel 50 km távolságban 10 LE-s motort fog meghajtani, pedig az áramot csak 4 mm-es dróton vezeti oda.

1) Münchenben a 82-es elektromos kiállításon lett volna módjában tervét megvalósítani ; anyagilag a Rotschild-vagyon támogatta, szellemileg a német mérnök-egylet, mégsem volt sikere az 1500 V-os egyenárammal. A sok üzemzavar miatt a mérések sem voltak megbízhatók ; a hatásfok legfeljebb 23% lehetett; végül a mótor is elpusztult. Csak 1886-ban sikerült több francia mérnöknek vállvetett munkával 6000 V-os távvezetéket üzemben tartani, de eleinte nem egy, hanem négy sorbakapcsolt dinamóval; ilyen módon egy-egy gépet csak 1500 V veszélyeztetett. Világítási célokra csökkenteni kellett a feszültséget: nagy feszültségű motorral kisfeszültségű l) Wilke Arthur: Die Elektrizität. — Spamer. Leipzig. 1895. II. kiadás. 92. és 356—7. old.