Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1932

27 azonban hat volt IV. századi. Ez alapon tehát a falazott sírokat is általában IV. századiaknak tarthatjuk, ha más adat nem szól ellene. A kőkoporsós, szarkofágos temetkezés kora vidékünkön aligha tehető a II. század közepe előtti időre, bár Győrött volt Vespasianus pénzével meghatározott szarkofág. Használatuk utolsó időpontja a III. század közepe lehetett. Ekkor hanyatlott le az ilyen költséges temetkezés, mert a vidékünkön fellépő általános elszegényedés és a szintén ezen időtől kezdődő nagyobb germán betelepedések nem kedveztek divatának. Egy nagyszentpálpusztai szarkofág, melyben N. Constantinus fiainak hét érme fordult elő, úgy látszik, hogy már másodszor szolgált temetkezés céljára. Erre vallott a fedőlap, mely egy III. századi feliratos sírkőből erőszakos csonkítással készült (C. I. L. III. 11081.). De azért gazdagabbaknál nem szabad kizártnak tartanunk a szarkofágnak IV. századi használatát sem, mint arra a dombiföldi (Kisárpás) szarkofág megtanít bennünket. A feliratos sírkövek állítása a rómaiak betelepedésekor rögtön megkezdődött, s a régebbi kelta lakosság is hódolt e szokásnak. Ugy látszik, a II. század közepéig divatozott a HSE formulás sírkőtípus. A hamvasztó temetkezés hirtelen való megszűnését előidéző eseményekben kell keresnünk az ilyen formulás sírkövek használatának megszűnését is. Pannónia más vidékein, ahol ezen események nem idéztek elő ekkora változást, átmeneti sírkövekként szerepelnek a D M kezdetű s amellett HSE formulás sírkövek. Aztán a D M kezdetű sírkövek jöttek divatba. Velük együtt azonban egy ilyen határozottabb formulával nem jelölhető feliratos sírkőtipus is használatos volt. Ezen két utóbbi tipus idejének közelebbi meghatározására a nomenclaturán kívül a technikai kivitel, mellszobros példányoknál több más jellegzetes adaton kívül a frizura kidolgozása, a szobrászati stílus, esetleg a díszítésként kifaragott szimbolumok, mitologiai képek szolgálhatnak. Nem nagy időről van szó itt sem, mert vidékünkön a III. század közepén megszűnik az ilyen feliratos kövek állítása is. Még elvétve sem fordul elő IV. századi, még kevésbbé keresztény feliratos sírkő. Pontos határok közé szoríthatók a hamvasztásos sírok. Összes számuk körülbelül százra tehető Győrött és környékén. Ezek közül szinte pontosan egy harmadrész, 33 volt pénzzel datálva Augustus pénzével datált : 2, Claudiuséval : 3, Néróéval: 1, Vespasianuséval : 1, Tituséval : 1, Traianuséval : 6, Hadrianuséval : 12, Antoninus Piuséval és feleségéével: 6. Végül egy koroncói hamvsír állítólag II. Constantinus érmével volna datálva. Lehetetlenséget nem látnék benne, de nincs pontos leírásom a sír leleteiről, csak általános, rövid megjegyzés adja tudtomra ez adatot. Mégis felemlítem a teljesség kedvéért. Mint látjuk tehát, Antoninus Pius korával hirtelen szűnik meg a hamvasztásos temetkezés. Ha okait kutatjuk, csak egy olyan esemény említhető fel, mely a hirtelen való megszűnés elégséges alapja lehet. Ez pedig a markomann-quad támadás, mely Ausztria keleti szélén s vidékünkön szélesen áthömpölyögve indult Eszak-ltália ellen Kr. u. 166-ban. A támadás a római