Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1932

28 lakosságot biztosan menekülésre kényszerítette, a régi kelta és illyr lakosságot legalább is megtizedelte. Többé nem fordul elő a sírfeliratokon a kelta vagy illyr nevű apák megnevezése, ami korábban olyan gyakori volt. Az új telepesek pedig már új temetési szokásokat hoznak vidékünkre, mikor elmúlt a barbár veszély. Ugyanakkor fellépnek a keleti misztérium-vallások is vidékünkön, a kereszténység sem lehetett már itt ismeretlen, ezek hívei pedig már nem égetik el halottaikat, nem emelnek az ustrina és sír fölé tumulusokat. Egyébként, ha feliratos emlékeink névadataiból, a Mithras-kultusz ezen időbeli nagy elterjedéséből nem is tudnánk, hogy a telepesek nagy része Ázsiából és a görög kultúrkörből jön hozzánk, elárulná ezt az ekkor kezdődő szarkofágos temetés kőemlékeinek házalakú tipusa, mely Itáliában is, főként annak északkeleti részén, keleti irányból vált a II. században ismeretessé. *** Az a gazdag képzelőtehetség, mely a görögöket oly sok költői alkotásra képesítette, széppé tudta tenni a halálra vonatkozó ismeretvilágukat is. Ok is elképzelték a Halált önálló személyként. S a róla alkotott kép bizonyos megnyugvással tölthette el a pogány lelkeket is. A Halál és testvére, az Alom, az Ejtszaka gyermekei. A szelíd Alom szép ifjú alakjában jár az élők közt. Testvére, a Halál, már komorabb arcú, néha szakállas férfialak, de ő sem ijesztő. Az Alommal együtt helyezi sírba a holtakat. Hasonlítanak az ilyen képek a renaissance-kor azon ábrázolásaihoz, hol Krisztus sírbatételét látjuk. Bizonyára a régi görög vázaképek voltak hatással ezeknek a képeknek a megalkotására. S milyen szép a vaticani múzeum Halált ábrázoló, Eros-tipusú szobra még tört állapotban is ! Csak nagyon ritkán szerepel ijesztő alakban a Halál az emberek képzelete által alkotott alakok között. De bármilyen szép képzeleti alak személyesíti is meg a Halált, bármennyire hisznek is a pogány görögök és rómaiak a másvilági életben, a Halál által felrajzolt nagy kérdőjelre a kereszténység adott csak megnyugtató választ. Uj gondolatként került az emberek hitvilágába a kereszténység útján a feltámadás gondolata. Szent Pál apostol ennek a gondolatnak legállhatatosabb hirdetője épen olyan emberek közt, „qui spem non habent". S apostoli munkája átgyúrta a világ hitét. Terjedt ez a hit a római birodalom különféle provinciáiban, terjedt még a birodalom határain kívül álló germánok közt is. S ha igaz, hogy a hunok uralma idején Pannónia lakosainak nagy része a germánok közül került ki, a római politikai uralom megszűnése nem jelentette még ideiglenesen sem a római műveltség minden alkotásának elmultát a mi vidékünkön. A lelki kultúra rombolható le legnehezebben. Talán az avarok idején lehetne e téren rombolásról beszélni. De a feltámadás hitét nekik is aligha sikerült kiírtaniok alattvalóik lelkéből, sem a germánokéból, sem a szlávokéból. Hiszen a Konstantinápollyal való állandó érintkezés révén a hit gyökerével sohasem szűnt meg teljesen a kapcsolat. Végül maguk az avarok is megkeresztelkedtek, amint ez a magyarokkal is megtörtént száz éves pogánykodó élet után. Lovas Elemér dr.