Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1932

13 három láb hosszú volt." Belseje simán falazott, de a közfal, mely a kolumbáriumot két egymás mellett fekvő fülkére osztotta, szabad kéz munkája s egyenetlen kiképzésű volt. Az égetett hamvakat tartalmazó, fedő nélkül való urnákat félig a homokba ágyazva, páronként találta. A kolumbárium fala mésszel kevert agyagból, valószínűen deszkaminta aláhelyezésével készült. A közfalat már a deszkaminta kivétele után készíthették, aztán náddal és szalmával kiégették, amint ezt e falba nyomódott, félig égett töredékek elárulták. (Kézírat !) A hamvak ezekbe a kezdetleges kolumbáriumokba vagy egyszerűen behelyeztettek, vagy a fenékre való behelyezés után nagyobb edénnyel, — egy esetben gyönyörű terra sigillata tállal, — vagy párkányos téglával, esetleg kőlapokkal fedettek le. Legszokottabb módja volt mégis a hamvak elhelyezésének az, hogy alulról fölfelé szélesedő s csak szájánál szűkülő cserépurnába tették az égett csontokat, a halott ékszereit, apróbb edényeket, s a Charonnak szánt obolust. Aztán felül cserépfedővel vagy kőlappal, esetleg más nagyobb edénnyel letakarva került a hamvurna a kolumbáriumba. Egy esetben nem készítettek külön loculust, vagy helyesebben azt rgondhatnánk, hogy azt kőből faragták ki. A gömbkorong-alakú kőkoporsó 43 cm. magas és felső, bővebb részén 50 cm. átmérőjű. Itt volt a kőkorong üregének nyílása is, míg alsó, kisebb lapja fenékül szolgált. Ma már meg nem levő kerek homokkőlap fedte. Teljesen ilyen alakú edény látható Pompejiben, az ottani kis múzeum bejárata előtt, a Porta Marina íves folyosója alatt. Csak annyiban tér el a miénktől amaz, hogy ürege közepén henger-alakú kődúc emelkedik felfelé, mert a pompeji kőedény őrlés céljait szolgálta. A mienkből tehát hiányzik a belső kődúc és kisebb is amannál. Az egyező alak azonban elárulja, hogy a győri kőfaragó a malomkő alsó részét dolgozta át loculussá. S ebben a loculusban foglalt helyet a 25 cm. magas, 13 cm. szájnyilású, 27 cm. hasbőségű, zöldes üregurna. Az égetett csontokon kivül azonban más melléklet nem volt az urnában.

1) Az eddig említett hamvsíroktól eltérő, különösebb szerkezetet mutatott egy hely. Itt négy méter hosszú, egy méter széles, homokkővel kirakott felületet talált Méry. Ezt vagy ustrinának, a halotti máglya helyének, vagy egy egész család hamvainak befogadására épült sírlapnak tartotta. Sokkal valószínűbb első feltevése, mert aránylag ritkának látszik, — sokszor bizonyára a megfigyelés hiányának eredményeként, — az olyan hamvsír, melynél a földalatti üreg bizonyos fokú kiképzése elmaradt- Méry ezen helynél sem említ üreges kiképzést, de viszont nehéz elképzelni az ilyen nagyméretű üreget az itt szokásos technikai eljárás mellett. Másrészt Győr másik nagy temetőjében a hasonló helyek ustrinának bizonyultak A hamvsírok azáltal, hogy a felső agyagrétegben fordulnak elő, de egyébként is, eléggé összefüggő temető képét adják. Csak szórványosan fordult elő ezen a területen a homokrétegbe ásott földelő sír. A sírmező a Ká!») Győri gimn. Ért. 1887-8, 152-3. L