Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929

35 is a kisasszonyok telefonos munkáját igyekezett psychológiailag szétbontani és azt igyekezett megállapítani, hogy e munka egyes mozzanatai, milyen lelki készségeket követelnek. Münsterberg úgy találta, hogy egy kisasszonynak óránként átlag 150 kapcsolást kell végeznie, sőt némely esetben 300-at is. Minden egyes telefonbeszélgetés 14 lelkiaktust igényel: jó hallást, kifogástalan szókiejtést, jó akusztikai számemlékezetet, egyenletes, kitartó, disztributiv figyelmet, biztos megértést stb. Megvizsgálta azután mindenegyes jelöltnél, még pedig igen szellemes módon, vájjon rendelkeznek-e ezen képességekkel. Például a figyelem teljesítőképességének megvizsgálása céljából a jelentkező hölgyeknek meghatározott idő (pl. 6 perc) alatt egy szövegben előforduló bizonyos betűket (pl. valamennyi a-t) íróvesszővel keresztül kellett húzniok. A kísérletnél kitűnt, hogy a jelölt hány betűt írt föl és húzott keresztül 6 perc alatt, hányat vétett el és hogyan oszlott meg a jelzett idő alatt az áthúzás és elvétés. Egyesek sokat keresztül húztak, de sok betűn keresztül is siklottak, mások egyet sem mellőztek, de lassan haladtak előre, egyesek eleinte lassan, majd a második vagy harmadik perctől kezdve egyenletesen gyorsabban dolgoztak stb. Akiket a vizsgálatok után ajánlott, azok a gyakorlatban is beváltak, akik pedig a kísérleteknél az utolsó helyeket foglalták el, azok a gyakorlati munkában is hasznavehetetleneknek bizonyultak és a társaság nagyobb kára nélkül elbocsájtattak. Münsterberg után, mellőzve most Ebbinghaus, Masseion, Ries, ßayerthal, Demoornak intelligencia-vizsgáló módszereit, mindjárt áttérünk a Binet és .S/Vnon-féle módszerek ismertetésére. A mult század végén a francia közoktatásügyi miniszter megbízta Binet Alfréd és Simon Tamás párizsi psychologusokat, hogy dolgozzanak ki módszert a francia gyermekek tehetségük szerinti különválogatására, hogy az egyes csoportokat azután a nekik legjobban megfelelő iskolákba lehessen osztani. Nem volt ez könnyű feladat, eladdig eredmény is alig állott e tekintetben rendelkezésükre. Az első híradást 1905-ben bocsájtotta közre Binet—Simon, 1908 ban már részletesen kidolgozták módszerüket s 1911-ben újabb tapasztalatok alapján előnyösen átalakították. A kísérletek fényesen beváltak s a módszert hamarosan átültették német, angol, olasz és magyar nyelvre. Ez utóbbi munka a magyar viszonyainkra alkalmazott változtatásokkal Eltes Mátyás

1) érdeme. A Binet-Simon-féle módszernek lényege az, hogy a két tudós hosszas tanulmányozás és kísérletezés után egész sereg könnyű, de fokozatosan nehezedő s a gyermek életkorához szorosan alkalmazkodó kérdést adott fel a vizsgálandó gyermeknek s ezen próbák, úgynevezett „teszt"-ek segítségével rávilágított nemcsak arra, hogy mi a készültsége, hanem hogy mi lehet egyáltalán az illető fokon elvárható szokásos fejlettségi foka a léleknek. Hogy némi betekintést adjunk erről a módszerről, a próbák részletes leírása helyett, csak a legáltalánosabb szempontokra utalunk. l) Eltes Mátyás: A gyermeki intelligencia vizsgálata. Bp. 1914. 3*