Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

37 aranyozott ezüst ereklyetartók, keresztek, monstranciák, némelyik zománccal és drágakővel díszítve — szintén nem érik el a Sz. Lászlókori felszerelés értékét. Mise és más istentisztelet céljára szolgáló ruhában azonban gazdagodást látunk. Különösen a 45 miseruha egy része diszes és értékes. Igazgyöngyökkel, aranyszálas beszövéssel, hímzéssel, köztük himzett szentképekkel is gazdagon díszített darabok voltak. Szép himzés díszítette a 25 antipendiumot is. Minden téren gazdag a ruházati szertár, a templom falának díszítésére, a székek, padok beborítására szolgáló szőnyegekben és függönyökben is.

1 De hamarosan bekövetkezik az elszegényedés. Az egyházi ruhák kevésbbé érezték meg az idők változását, az ötvösművészeti tárgyak azonban elvesztek. Nem a török vitte el őket, hanem pl. 1527-ben Ferdinánd katonái kobozták el, minthogy a monostor addig János király pártján volt. Ferdinánd be akarta őket olvasztatni és csak a pannonhalmi vár védelmével és gondozásával megbízott Bakits Pál mentette meg őket. Visszavitte Pannonhalmára. A nem bencés kormányzóapátok azonban, hogy török kézre ne kerüljenek a kincsek, azokat onnan elszállították. Nehéz volna hibául felróni, hogy nagy részük sohasem került vissza, amint ott sem szabad bűnbakot keresnünk, mikor a szükségbe jutott konvent néhány darabot zálogba vet, hogy fenmaradását és élelmét biztosítsa. Mert a monostor birtokainak nagy része a XVI. század közepén már várvédelem céljára jövedelmezett, kisebb része magánosok, vagy a törökök kezébe került.

2 A szerzetesek élete az istentisztelet és ima végzésével, írással, másolással és hiteles helyi működésben telt el. A szerzetesek tudományos kiképzése emelkedő irányt mutat már 1335 óta. A „Summi magistri" bulla a fegyelmi és rendkormányzati rendelkezéseken kivül utasításokat ad az oktatás és tanulmányok ügyében is. Minden monostornak arra kellett törekednie, hogy szerzetesnövendékeit saját iskolájában tanítsa az elemi ismeretekre, a nyelvtanra, logikára és bölcseletre. Ha a szegényebb monostorok nem tudtak ilyen iskolát fentartani, több monostor együtt volt köteles a tanulmányokról gondoskodni. Különösen fontos azonban az egyetemi tanulmányok kötelezővé tétele. A monostorok minden 20—20 rendtag után egyet kötelesek voltak egyetemre küldeni, hogy a theologiai és egyházjogi tudományokat elsajátítsák.

3 Ez az intézkedés nemcsak a monostorok tudományos színvonalát emelte, hanem valósággal megindítója volt a tudományos irodalmi működésnek is. Nagy Lajos pécsi egyeteme, azután a közelfekvő bécsi és krakkói egyetemeken tanuló magyarok e réven kapcsolódnak be az európai tudományos életbe. Az 1335. évi rendeletet felújítják a konstanzi és bázeli zsinatok (XV. század első fele) és X. Leo Pápa 1514 évi bullája; X. Leo pápa számszerűen is meghatározza 1 U o III. 371—382.. I. 527. J U. o. IV. 613 I. 3 U. o II. 212