Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

38 a 40 tagból álló pannonhalmi konvent egyetemre küldendő tagjait. Két szerzetest kellett egyetemre járatniok. A XV. század eleje óta már névszerint is ismerjük a bécsi és krakkói egyetemre járó magyar bencéseket. 1414—1523 közt tizennyolcan jártak Bécsben és ketten Krakkóban. De voltak olyanok is szép számmal, akik már az egyetemi tanulmányok befejezése után lettek bencésekké. Az előbbiek között leghíresebb irodalmi munkássága révén az 1500 táján élő Nagyszombati Márton pannonhalmi bencés, az utóbbiak közül képzettsége miatt többször dicsérik Baranyai Pált, Pannonhalma XVI. századvégi kommendator-főapátját.

1 O Rómában kitüntetéssel végezte theologiai tanulmányait. Az irodalmi működés a korábbi századok virágzásához képest visszaesést mutat a XIII. század közepétől a XIV. század végéig eltelt időben. De a bencések ezen visszaesése külföldön is bekövetkezett. Ügy látszik, mintha a scholasztika nagy, tudományos mozgalma és az egyetemek működése ezen időben semmi hatást sem gyakorolt volna a bencésekre. De nemcsak a hatás hiányzik, hanem több helyen általában a tudományos képzettség is. Épen ezért kellett a pápáknak kiadni az iskolákat is sürgető bullákat. Szentgallenben pl. a XIII. század végén csak az apát tudott írni, a magyarországi írók közül pedig másfélszáz év alatt csak egy bencés akad, Bertalan ; de ő is külföldi, burgundiai származású és külföldön is halt meg (1252 után). Nálunk a pécsi püspöki székre emelkedett, de élete végefelé visszavonult a clunyi monostorba.

2 A XV. századi kép irodalom terén már kielégítőbb. Az írás termékei javarészben egyházi, vallásos jellegűek. Már érvényesül a scholasztika és az egyetemek hatása. A főpapság a korszellemmel lépést tart s a század közepétől kezdve renaissance műveltsége közismert. Az írások maguk nem tulajdonképen való irodalmi alkotások, mert nem annyira a tudományt, mint inkább a gyakorlati célokat szolgálják. Misekönyvek, breviáriumok, szertartáskönyvek készülnek, gyakran csak másolások vagy fordítások. A magyar nyelvű irodalom is megkezdődik, de itt is túlsúlyban vannak a vallásos célt szolgáló bibliafordítások, legendák, példák, szentbeszédek, imádságok, egyházi énekek stb. A költészetnek kevés emléke maradt fenn. Művelőik egy-két kivétellel a papság köréből kerülnek ki.

3 Bencések is vannak köztük. A Nemzeti Muzeum kézirattára őrzi Magyarországi Miklós kézikönyvét. Tartalma: missale, glossák, Prosper verses epigrammái és Cato szentenciái. Végén zsoltármagyarázatokat találunk. Nem eredeti mű, csak bencés szerzetes kezeírása.

4 Bencés író, helyesebben másoló Stólai Péter is (a szepesmegyei stólai monostor tagja). Malagranatusnak : De penitentibus és De proficientibus című műveit másolta le 1410-ben.

5 Egy kéziratos misekönyvet, zágrábi egyház1 U. o III 308—310. 11., IV. 556. 1. 2 U. o. II. 207—210. II. 3 U. o. III. 306. 1. 4 U. o. III. 315-319 11. 5 U o. 350-380 11.