Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

34 monostorok körül feküdtek, ujabb okot szolgáltattak a törökök erőszakosabb fellépésére. A kolduló rendek vagyon nélkül, nagyobb városokban, jobban kikerülhették a törökök figyelmét és támadását. S ők hozzá voltak szokva a szegénységben folytatott munkához, míg a bencések, több százados fejlődés következményeként, el sem tudták képzelni monostoruk fennállását vagyon, birtokok nélkül. A rájuk szakadó új élettel ellenkezett neveltségük. A bencés kulturműködés bénító, sőt elfojtó okai közül eddig a legdurvább, fizikai pusztító erőkkel foglalkoztunk. De voltak más bénító okok is. Ilyen a rezerváció- és commenda-rendszer. Lényegében, eredményében azonos rendszer e kettő. Az előbbi a XIV. század eleje óta egy századon át a pápák azon eljárását jelenti, hogy a pápa magának tartja fenn a főpapi és apáti székek betöltésének jogát. Az így kinevezett főpapok és apátok illetéket fizettek a pápának s ennek következménye volt, hogy nemcsak a halálozással megürült székeket töltötték be, hanem lemondások és áthelyezések révén lehetővé vált a gyakori kinevezés. Ezen rendszer mellett megtörtént, hogy nem-bencés papot, néha világit, gyakran külföldit is beültettek egy-egy főpapi székbe. Akárhányszor nem is látták az ilyen apátok monostorukat vagy szerzetes alattvalóikat, csak a jövedelem érdekelte őket. A kommendarendszert Zsigmond kezdte a XV. század elején s azután évszázadokon át szokásban volt. Alapja a magyar királyok főkegyúri joga volt. Hűséges szolgálatok fejében püspökök, világi papok, más szerzetbeliek, katonák, sőt gyermekek kaptak a királyoktól bencés apátságokat. Legszélsőségesebben Mátyás király gyakorolta ezt a jogot. Pártfogoltjait is csak a jövedelem érdekelte. Igaz, hogy a kinevező okmány az adományozottnak kötelességévé tette a Rendbe való belépést és a konvent fenntartását, de ezek legfelebb a monostorban laktak, a Rend ruháját talán magukra öltötték, lelkük azonban a régi maradt. Még jobb is volt, hogyha nem éltek a konventben, mert világias életmódjukkal így nem rontották a fegyelmet, bár fegyelmetlenséget szült az apát távolléte is. Az apátok érdeke a jövedelmek fokozása lévén, elhanyagolták és pusztulni engedték a monostor és templom épületeit, felszerelését, ez utóbbiakat és a birtokokat gyakran elzálogosították, a szerzetesek élelmezését és ruháját nem adták meg, a meghalt szerzetesek helyét nem töltötték be s így kihaltak a monostorok, vagy kulturális hivatásukat nem teljesíthették. A kommendator-uralom halatta ki a csanádi apátságot (1493), Zobort (1468), Monyoródot (1481), Kompoltot (1490 körül), Zebegényt (1452), Madocsát (1474), Lekért (u. a.), Ludányt (II. Ulászló kora), Kolost (Nyitra vm., 1526 után), Szent Jobbot (1498). Zálogként került magánkézre, a szerzetesi élet megszüntetését vonva maga után, Bulcs (1530 táján), Szerencs (1527), Széplak (1521), Koppánymonostor (1592), Garamszentbenedek (1550 táján). Ahol nem következett be a monostori élet megszűnése, nagy fokban bénította a szerzetesi működést a rezerváció- és a kommenda-rendszer. Fegyelmetlenséget idézett elő mindkettő De nemcsak ezek okozták a monostorok munkáját erősen gátló fegyelmetlenséget. Egyik oka volt a vagyoni jólét is