Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

25 és utódának, Czudar Lászlónak vörös márvány síremléke a déli oldalhajó falában látható.

1 A templom déli oldalán épült a monostor és a templommal egy négyszögű kis udvart (quadratura) zárt körül. Ez is stílusos építmény volt. A kis udvart körülvevő négyszögű folyosó, kerengő, falai ma is az Arpádkori gót átépítés jellegét mutatják. Emeleti része ma már nem stílusos. Arpádkori maradvány az emeleti részről az ablaknyilásokat szétosztó páros oszlopok lábai. A kerengő boltozatát szintén a XIV. század közepén készült formájában ismerjük ma.

2 A templom északi oldalán állott a királyi palota. Nemcsak írott emlékekből tudunk ennek létezéséről, hanem az északi diszkapú is beszédes bizonyítéka. Viszont ezen kapú befalazása a királyi palotának a királyok fogadására való megszűnését jelentette. Bővebben ismertettük a pannonhalmi templom és monostor történetét, stílusát, mert a többi bencés templom is nagyjában hasonló sorson ment át és hasonló stílusú volt. Ma is meglévő templomok a lébényi és jáki, valamint a deáki és dömölki. E két utóbbinak különös sajátsága, hogy a szerzetesek a templom fölött épített cellákban, éltek A tihanyi apátság alsó templomában láthatunk még Arpádkori alkotást. A többi monostor Arpádkori templomáról csak írott emlékek szólnak, vagy nagy ritkán egy-két törmelék. Pedig román és átmeneti templomaik voltak az eddig említetteken kivül Bakonybélnek, Zalavárnak, Báthmonostornak, Csatárnak, Somogyvárnak, Garamszentbenedeknek, Kolozsmonostornak, Szekszárdnak, Bulcsnak, Meszesnek, Boldvának, Kácsnak, Madocsának, Vérteskereszturnak és Péterváradnak. Magasra nyúló két tornyuk azonban nemcsak az égre hívta fel a magyarság figyelmét, hanem gyakran erődítmény céljára is szolgált s ez lett végzetük. A későbbi századok harcaiban elpusztultak, annyira, hogy többről azt sem tudjuk, hol keressük őket. A templomok felszerelése gazdag volt. A pannonhalmi templom felszerelését Sz. László korából ismerjük. A templom szentélyét, annak falait ünnepeken kárpitokkal fedték, padozatát szőnyegekkel borították. Tizenegy feszülete közül tiz aranyból volt és oltárokon állt, négy pedig körmenetek céljaira ezüstből vagy aranyozott rézből készült. Hat díszes, kézírásos evangéliumos könyv, értékes kötésben a misemondásnál volt használatos. Díszes vánkosokon feküdtek. Az oltárkövekhez való ereklyék egy arany, egy aranyozott bronz, négy ezüst és 2 elefántcsont-kapsában, más ereklyék egy elefántcsont-táblában és egy zománcos ereklyetartó-táblában voltak elhelyezve. A 24 drb román stílusú kehelyből 13 volt arany és 3 drágaköves A négy füstölőből egy volt arany. Négy pár gyertyatartója ezüstözött, egy pedig ezüstből való volt. Két tömjéntartója is ezüst, a hozzájuk való kis kanál már arany. A galamb-alakú szentségtartó anyaga ezüst. Ezüstből készültek 1 U. o. II. 224—233. II. j U o.