Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

23 Bakonybélből Ulrik és Valter, Zoborról Krátó és Tasziló, Pannonhalmáról Fülöp, Henrik, Lénárd és Concius ment Sz. Gellért támogatására Csanádra. Közülük már hét tudott magyarul, vagy talán magyar származású is egyik-másik.

1 A pannonhalmi alapító-levél, Sz. István legrégibb, ma is meglevő oklevele kifejezi a monostor alapításának célját : imádság a király lelke üdvéért és az ország állandóságáért. Egy későbbi pápai bulla Sz. István célját így nevezi meg : munkálkodás és ima a haza oltalmára, az ország fennmaradására és a hit gyarapítására. Ezt a célt kell tekintenünk és látnunk a többi bencés monostor alapítása céljának is. Mert nemcsak Sz. István alapított monostorokat, hanem utódai, sőt a magyar nemzetes nagyurak is. Nyolcvanegy magyar bencés monostor nevét és élete folyását ismerjük. Királyi alapításúnak tekinthetjük a Sz. Gellérttől létesített csanádi monostort, I. András alapítja a visegrádit és tihanyit, I. Béla a szekszárdit és kolozsmonostorit, I. Géza a garamszentbenedekit, Sz. László a kolozsit (Nyitra vm.), somogyvárit, mogyoródit, szentjobbit és bâtait és Almos herceg a meszesit. A többi monostor főurak alapítása, u. n. nemzetségi monostor. Részt vettek a monostorok alapításában a következő magyar nemzetségek : Aba (5 monostor), Ajtony, Atyusz, Bikács, Bogát-Radvány; Borics, Csanád, (5 monostor), Csák, Gut-Keled, Győr (2 monostor), Güsszingi, Hahót (2 monostor), Hont-Pázmány, Ják, Kador, Kaplyon, Kán, Koppány, Ludány, Merse, Miskolc, Orsur, Tibold (2 monostor) és Tomaj nemzetség. Az általuk végzett alapítás mind az Árpádok korára esik. Három apátságról ugyan későbbiek az első adatok, de ezek nem zárják ki a korábbi alapítást. Az alapítást nyomon követte a monostor és templom építése. A Szent Istvánkori monostorok és templomaik építése feltétlenül teljesen bencés munkának tekinthetők. A későbbi alapításoknál már inkább a tervezés és irányítás munkáját végezték. A monostor és templom építésében valószínűen megelégedtek először rögtönzött faépületekkel, mert addig is, míg maradandó hajlékot rakhattak, lakniok kellett valahol. A kőből és téglából emelt épületeken viszont már stílusbeli sajátságok is alkalmazást nyertek. Az alaprajz és diszítés, a fennmaradt írott emlékek és romok tanúsága szerint, a franciaromán bencés stílust mutatják Sajnos, az első épületekből egy sem maradt ránk eredeti formájában. A gyakori tűzvészek, az ellenséges támadások pusztították őket. Az újra-építés, vagy az idők haladásával járó, szükségszerűen fellépő bővítő átépítések már az azonkori stílus sajátságait mutatják. A pannonhalmi első templom pl. mindenesetre szűk, kicsiny, kezdetleges lehetett. Alaprajza téglalapot mutatott, apszisza alacsony félkörös kiugrás volt, tornya nem volt az épülettel szerkezeti egységben. Mennyezete mindenesetre fából készült. Ez a templom még állt 1102-ben, de aztán hamarosan leégett. Ekkor újra építették és nagyobbra vették. Felszentelése 1137-ben történt. Erről a templomról tudjuk egy fennmaradt oszloptörzsből, hogy már oszlopoktól elválasztott hajói voltak, de mennyezete még mindig 1 Ph. Rt. I. 410. I.