Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

22 már 2000 kolostor tartozott szövetségébe), majd az ezekben megindult új szellem a világi társadalmat is átformálta. A pápaságot is az ő működésük és hatásuk emelte ki a X. század kicsinyes pártküzdelmeiből és emelte a Respublica Christiana fejévé, még a császár fölött is álló hatalommá.

1 Berno, Odó, Majolus, Odilo clunyi apátok egyénisége és munkássága a világtörténelemben nem talált elég méltánylásra, pedig nélkülük a középkor nem alakult volna úgy, ahogyan alakult és csak tengés-pangás lett volna az élete. A clunyi kolostor reformszelleme virágkorában volt, mikor Géza fejedelem és Sz. István király megkezdték és munkálták a magyarság megtérítését. Szent István a keresztény kultúra terjesztésére bencéseket vett maga mellé. Összeköttetésben állott Odiló clunyi apáttal és Itáliában is keresett kapcsolatokat. Szívesen fogadta országába a Sz. Adalberttől Csehországba telepített olasz bencéseket, mikor azok a csehek üldözése elől menekülni voltak kénytelenek. Hazánk területén már a honfoglalás előtt volt két bencés monostor. Egyik Nyitravármegyében, a Zobor-hegyen állt, a másik a Zala folyó torkolata vidékén, a mai Zalavárban. A honfoglalás nemcsak megbénította ezek működését, hanem kihalásra vagy menekülésre is kényszerítette lakóikat. Most, hogy Sz. István újra bencéseket hívott az országba, felújult a két apátság emléke. Pannonhalma lett ugyan a királyi alapítású bencés apátságok közt a legtekintélyesebb, de Sz. István nem hanyagolta el a korábbiakat sem és alapított még ezeken kívül is monostorokat. Nevéhez fűződik, a pannonhalmi, zalavári és zobori apátságok alapításán kivül Bakonybél, Pécsvárad szerzetestelepekké való tétele is. Az első szerzetesek legfőbb munkája mindenesetre a térítés volt. De rögtön megkezdték a magyar papok nevelését is. Szent István munkatársai közt feltétlenül legkiemelkedőbb Sz. Gellért. Velencei származású olasz bencés, ki kora tudományosságát elsajátította, de leginkább a térítés vágya fűtötte lelkét. A Szentföldre akart menni 1015-ben, de a vihar még az Adrián partra vetette és rábeszélésre Magyarországba jött. Sz. István fia nevelését bízta rá. Ennek befejezése és bakonybéli hétéves remetéskedés után ő lett Csanád első püspöke. Másik nevezetes bencés térítő volt Anasztáz. Pannonhalma első apátja, majd első esztergomi érsek volt Vele együtt emlegetik, sőt néha vele azonosítják Asztrikot, ki a pécsváradi apáti székről előbb püspöke, majd érseke lett a kalocsai egyházmegyének. O hozta Sz. Istvánnak a pápától a királyi koronát és az egyházi intézkedések jóváhagyását. Nevezetes személy még Sz. Mór. Ugy látszik, hogy ő már magyar szülők gyermeke A pannonhalmi monostorban nevelődik, előbb annak apátja, majd Pécs püspöke lett. Név szerint még tizenkét bencésről tudunk, kik Sz. Gellértet támogatták a térítésben. Pécsváradról István és Anzelm, Zalavárról Konrád és Albert, 1 Ph. Rt. I. 13—16. 11.