Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

18 nyezetben élő művészeknél is már hanyatlást mutat a korábbi klasszikus, főként a görög tökéletességek után. Még inkább bekövetkezett a hanyatlás a nem tiszta római környezetben, hol a népvándorlás barbár tömegeinek képzettsége és érzéke évszázadokon át nem tudott felemelkedni a művészi alkotás fokára. Európa számára a klasszikus művészet hagyományait ismét csak a bencések mentették meg, sőt annak nyomain haladva eleinte azt tovább fejlesztették, később a germán alkotó szellem felébresztésével és kiművelésével olyan magas művészi fokot értek el, hogy az a görög építéssel szépség tekintetében, a klasszikus rómaival monumentalitásban kiállja az összehasonlítást. Ahol megjelentek a térítő bencések, az esetleges támadások ellen erős lakóházakra volt szükségük. A monostor építésével azonban egyidőben már a templom építését is megkezdték. Ilyen épületeket az első itáliai építők vagy maguk erejéből, itáliai minták után készíthettek legkönnyebben, vagy, ha a térítés helyén találtak munkaerőt és segítséget, azt ismét csak a római provinciák római műveltségű művészei szolgáltatták. Ez utóbbiak művészi készsége mellett, különösen Dél-Franciaországban, a római épületek mintái is a rómaiak művészeti eredményeinek felhasználására utalták a térítő bencéseket. A népvándorlás örökké hullámzó tömegei és folytonos harcai mellett nem csodálkozhatunk azon, hogy a bencés művészet emlékei csak N. Károly kora óta ismeretesek. Amint állama szervezésében és a szellemi műveltség terjesztésében bencések voltak N. Károly munkatársai, épenúgy a művészi építésben is csak rájuk támaszkodhatott. Ansigis apát és Einhard bencés szerzetes segítségével építette fel a császár 800 táján aacheni palota-kápolnáját. Az építés munkásait csakúgy idegenből kellett hívni, amint termésköveket Verdunből, oszlopokat Rómából, Ravennából és Trierből szerezni. A tervrajz és kivitel mintái is itáliai templomok, a bresciai dóm és a ravennai San Vitale voltak. De több szempontból eredeti alkotásnak mondható. S ez a kápolna ujabb mintája lett a később épülő templomoknak.

1 A Germinydes-Prés-ben 806-ban épült templomot Teodulf apát építtette az esseni monostortemplomhoz hasonló alakban. A fuldai apátsági templom szintén bencés nevekhez fűződik, sőt Ratger bencés mint műépítő vesz részt megalkotásában. A szentgalleni monostor és temploma arról nevezetes, hogy az épületek csoportosításában a Regula irányelveit betartották.

2 Még sok templomot és monostort lehetne említeni N. Károly és fiainak korából, mint olyat, amelyiken a római művészet elemei feltalálhatók, de már továbbfejlődést mutatnak és a román stilus jellemző vonásai miatt ismert alkotások. A germán alkotó szellem hatását ezekben az építési terv és általában a kompozíció mutatja. A díszítés már kevésbbé sikerült. Itt, ha eredetiségre törekedett a 1 P. Kuhn : Alig. Kunstgesch., Architectur, I. 339—340. 11. 2 U. o. 341—343. 11.