Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

19 művész, feltűnő visszaesést látunk a rómaival szemben. Sőt a rómaiaktól átvett díszítési elemek kidolgozása is tökéletlen. Az antik motívumokat szkematikusan, de egyben nehézkesen, élettelenül másolják. Az oszlopok és párkányok utánzása sem mondható sikerültnek.

1 Fellendülés, a művészi szép megközelítése abban a mértékben tapasztalható, amilyen mértékben lemondanak a szolgai másolásról. A felszabadulás nem jelenti a múlttal való szakítást, hanem a mult művészi elemeinek új kezekben és új eszmékben való felhasználását. E téren nyilvánul meg a germán szellem alkotóképessége, melyet a tudományok terén ekkor még hiába keresünk, vagy csak csiráiban találunk meg. Az alkotóképesség ezen önálló irányba térése 1000 táján következett be, mikor a germán szellem a kolostorok iskoláiban már kiképzést nyert, majd fokról-fokra mindig önállóbban és tökéletesebb szépségben nyilvánult meg a szebbnél-szebb alkotásokban, mígnem a gót művészetben a középkori művészet legszebb alkotásait hozta létre.

2 A művészi munkásság egyes kolostorok, mint középpontok körül folyt. A kolostorok magasabb műveltsége, a művészetek művelésében való készsége nagy körzetekben hatott. A hithirdetők vagy a püspöki és érseki székekre emelkedő bencések mindig elvitték a kolostoraikban kifejlett művészi izlést és új otthonokat teremtettek a művészi törekvések számára. Ezek az ujabb művészeti középpontok ismét tovább terjesztették az izlést s így behálózták egész Nyugat- és Közép-Európát. Leghíresebb művészi iskola a Cluny-i kolostorban fejlődött ki. Ez egyéb téren is nagy befolyást gyakorolt kora társadalmára és műveltségére. A magyar bencésekkel kapcsolatban emlékezünk meg róluk bővebben. Hosszú volna a bencés művészek román alkotásait mind felsorolni, melyek a Gibraltári-szorostól a Keleti-tenger legészakibb pontjáig, az Atlantióceántól a keleti magyar határig szakadatlan sorban állottak vagy állanak még ma is.

3 Még bencések nevéhez fűződik a román stilus gótba való áthajlásának kifejlesztése is (Vézelay-i apátsági templom, St. Denis-i apátsági templom — Suger apát),

4 de a tiszta gót stilus alkotásai már nemcsak a bencések, hanem a ciszterciek, ferencrendiek és dominikánusok nevéhez fűződik, sőt a késői gót stilus hatalmas alkotásaiban legnagyobb szerepet már a szerzetesi iskolákból kikerült világi építőművészek vittek. Itáliában az építőművészet sem volt a bencés kolostorokra korlátozott tevékenység, miként a szellemi művelődés sem. Itt mindig erős hatású maradt a régi klasszikus, továbbá a bizánci építés. A germán szellem román és gót irányai is hatottak, de soha túlnyomó jelentőségre nem jutottak. A sok, szebbnél-szebb emlék megemlítése épen ezen körülmények miatt már kivül esik ezen kis írás keretein. 1 U. o. 344 I, 1 U. o. 382-3. II. 3 U. o. I. 410-469. II. * U. o. II. 483 I. 2*