Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

17 folyamán már miért vesztik el a vezetőszerepet tudományos és művészeti téren, arról a magyar bencésekről írt sorokban teszünk említést. Egyéb egyetemi tárgyak voltak még a grammatika, a logika és a dialektika, a természetfilozófia és ethika (e négy Aristoteles alapján) és az euklidesi geometria.

1 Rendesen nem ugyanazon egyetemen tanították a római jogot és az egyházjogot, valamint az orvosi tudományokat. Leghíresebb theologiai egyetem volt a párisi, jogi egyetem a bolognai, orvosi a salernói. Az egyetemek működése, bár nem bencés vezetés mellett, még jobban kifejlesztette a klasszikus római műveltség megismerését. Ennek és a hit kérdéseiben az ész túlsúlyba jutásának ellensúlyozására indult meg a középkori miszticizmusnak nevezett mozgalom. A XII. században Sz. Bernát vezetése alatt legerősebb a miszticizmus hatása és legszebb terméke Kempis Tamás könyve, a Krisztus követése. Ez a mozgalom a lélek üdvösségét minden fölé helyezve inkább átélni akarja a hitigazságokat, mint azt ésszel bebizonyíthatóvá tenni. A nőnevelés, egy-két esetet leszámítva, csak a kolostorokban és első sorban apácák számára tette megközelíthetővé a klasszikus műveltséget. Ez sem volt olyan méretű, mint a férfiak művelésénél láttuk és az az egy-két tudós nő, akikkel a középkorban találkozunk, csak kivételes jelenségnek számítható. Itáliában már a bencés iskolák virágkorában is találunk helyenként be ncésektől független oktatást. Különösen az önkormányzatot élvező városok állítottak fel világi magániskolákat. Ezekben elsősorban a tiszta klasszikus műveltség közlésére törekedtek, sőt Firenzében már 1360-ban megkezdték újra a görög nyelv tanítását is. Ezekből az iskolákból indult ki a renaissance és humanizmus nevén ismeretes nagy művelődéstörténeti mozgalom. Nagyobb erőre és általános elterjedésre azonban csak 1453 után emelkedett, mikor a törökök kezére jutott Konstantinápolyból Itáliába menekültek a görök tudósok. A római műveltség eddig szunnyadó pogány lelke is felébredt és ezóta százszázalékban hatott az egykorú római műveltség s benne a korábbi korok minden eredménye. Még a képzőművészetek terén kell vázolnunk a bencések működését, hogy kellő megvilágításban láthassuk a magyar bencések kulturmunkáját. A képzőművészetek közül a kereszténység első sorban a műépítést vehette át fenntartás nélkül a rómaiaktól. A szobrászat és a festés önálló müvelése századokra megakadt s csak mint a templomok díszítésére szolgáló művészi tevékenység élt tovább. Itáliában egyrészt a régebbi emlékek példái hatottak az új müvészkedésre, másrészt a pogány római művészek technikai készsége is rendelkezésre állt Tartalmi tekintetben azonban teljesen új útra kellett lépnie a művésznek Sajnos, a művészeti készség a tiszta római kör1 U o. 263-5. II. 2