Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

14 és Hadrianus, Benedek és Beda Venerabilis (672—735 körül), a wearmauthi, yarowi stb. kolostorokban, görög és latin kéziratos könyvtárak anyagából Platónt, Aristotelest, Senecat, Cicerót, Lucretiust, Ovidiust ismertették meg tanítványaikkal és az említett írókon kívül Vergiliust, Luciliust, Terentiust és Liviust idézgették. Később, a VIII. század közepe táján a yorki iskola volt a kolostori iskolák közt a leghíresebb.

1 A yorki bencés iskola tanítványa volt a később nagyhírű bencés Alcuinus, Nagy Károly kultúrpolitikájának fő tanácsadója. Az elhanyatlott római műveltséget N. Károly leginkább az ő hatása alatt keltette új életre. Itáliával is összeköttetésben lévén, onnan is merített ösztönzést és irányelveket, de munkatársai első sorban angolszász bencések voltak. Alcuinusra és az általa végzett munkára jellemző adat, mit egykorú írás tartott fenn róla, hogy jobban szerette Virgiliust, mint zsoltárokat.

2 Ilyképen a művelődés klasszikus alapjai mind szilárdabbak lettek. De azért Alcuinus is vallja a régi egyházi íróktól hirdetett elvet, hogy t. i. a világi tudományokra azért van szükség, hogy a bölcseség lépcsőin az evangeliumi tökéletesség csúcsára emelkedhessenek.

3 S N. Károly buzgón felkarolta Alcuinus terveit. Aacheni palotájában iskolát állított fel birodalma hivatalnokainak kiképzésére; udvarában akadémiát is alapított s abban beszélgetve, vitatkozva képezték magukat a császár és az udvari főemberek. A műveltségnek Egyiptomban és Mezopotámiában feldobott labdája tehát egyszer sem esett le. Mindig kézben volt, folyton gyarapodott és mindig nagyobb terület felett repült el, mindig több nép vette kézbe és adta tovább. Az egyéni tudásra és buzgóságra alapított műveltségben azonban szükségszerűen történt volna visszaesés vagy talán teljes szünetelés is az egyén halála után. De a középkori tudós nemcsak egy ember, hanem a kolostori szervezet tagja ; ebben a kolostori szervezetben pedig ezer mód volt arra, hogy tudását másokkal is közölje. Ezen közlés eszközei voltak a kolostori könyvtárak. Már Cassiodorus alapított kolostorában gazdag és értékes könyvtárat. Megtaláljuk a könyvtárat az angolszász és ír kolostorokban is. N. Károly a könyvtár mellett már levéltárat is létesít. A könyvtárak ugyan ki voltak téve a háború és tűzvész pusztításainak, így pl. Angliában sok elpusztult. De a bencés kolostorok egymás közt fennálló kapcsolata más országokból mindig lehetővé tette a hiányok pótlását. így történt ez épen az angolszász kolostorokban. 800 táján ők segítettek felemelni a francia bencés iskolákat és könyvtáraikat, a XI. században a franciák segítették Angliát az elpusztult könyvtárak és lehanyatlott szerzetesi iskolák újraépítésében. Minél tovább jutunk előre a középkorban, annál kisebb a félelem a klasszikus pogány írókkal szemben s annál több az új tudós, főként bencés 1 Fináczy: i. m. 121—124. 11. 2 Fináczy: i. m. 129—130. 11. 3 Fináczy: i. m. 136. 1.