Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

15 író. Különösen a VII. század volt termékeny bencés írókban 1 Már eddig is említettünk néhányat s csak még „Germania tanítómesterét", Hrabanus Maurust említjük (XI. sz.). „De universo" címen encyklopediának beillő művet ír. Jellemző rá, épen azért, mert szokatlan s e téren ő talán az első, hogy a vezetése alatt álló fuldai monostori iskolában már a német nyelvet is taníttatja külön órában. 2 A németországi kolostorok keletkezése N. Károly korára esik, virágkoruk a IX—XI. század. Sok kolostora volt Németország­nak és valamennyi a műveltség buzgó ápolója és terjesztője. Mielőtt a bencés kolostorok működését vázolnánk a művészetek terén, még a középkori iskola tantárgyairól kell egy-két szót szólnunk. Magyar­országon ugyanis a nyugateurópaival egyezően ment a tanítás és nem volna teljes a magyar bencések működésének ismertetése, ha erről nem szólnánk. Az elemi oktatás anyaga : imádságok, olvasás, írás, egyházi ének, szá­molási alapműveletek voltak. A középfokú oktatás anyagát a hét szabadművészet vagy szabad­mesterség (artes liberales) tette. Első körvonalaikat a N. Sándor előtt élő görögöknél már fellelhetjük. A N. Sándor korát követő hellenisztikus művelt­ség alexandriai tudósai fejlesztik ki őket. A rómaiaknál Varró foglalja rend­szerbe e tanulmányi anyagot (9-et különböztet meg) s tőle veszi át egyrészt Sevillai Izidorus, másrészt Marcianus Capella, Boethius, Cassiodorus. Boethius és Cassiodorus nyomán művelik az angolszász bencések a hét szabadművészetet és az angolszászoktól terjed el a középfokú oktatás ezen rendszere Nyugat­és Közép-Európában. 3 A tantárgyak a következők : A grammatika ; tankönyve Donatus és Priscianus nyelvtana. 1200 tájától kezdve Alexander Gallus verses nyelvtanát használják. A latin nyelv tanulá­sának segédkönyvei a római költők müvei. 4 Leginkább olvasott költők : Horatius, Ovidius (Métamorphosés, Tristia), Terentius, Statius, Lucanus, külö­nösen pedig Vergilius, a klasszikusok közül. Keresztény költőik : Juvencus, Sedulius és Prudentius. 5 A rhetorikát is tanulják ; célja jó egyházi szónok képzése. Cicero beszédei és rhetorikai művei nem nyernek kellő méltánylást, bár volt olyan törekvés, hogy Cicero műveiből szemelvényes kiadást állítsanak össze. 6 A dialektika a hitigazságok védelmét szolgálta. Erre főként Aristoteles müvei alapján készültek. Az arithmetika a számolás azonkori műveleteit ismertette. Gyakran találós kérdésekként hatnak egyenlet-szerü példáik. 1 Ph. Rt. 1. 340. I. 1 Ph. Rt. I. 342. I. 1 Fináczy : i. m. 176 — 8. II. 4 Fináczy : i. m. 182—3. II. 5 U. o. 184. I. 6 U. o. 189—190. II.

Next

/
Thumbnails
Contents