Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

görög írásnak a feniciaiaktól való kölcsönzése. Másrészt az ősi területen egyrészt ujabb elemekkel gazdagodott a már meglevő műveltség, másrészt több alkalom nyilott az egyes művelési körök keveredésére, mikor a perzsák Kr. e. 600—500 közt az eddig említett népeket és területeket hatalmas világbirodalomban egyesítik. Görögország ellen indított támadásaik és a görögök ezen alkalommal (Kr. e. 500—450) kivívott győzelmei tették át a világtörténelem súlypontját Európa területére. A görögök és perzsák első érintkezése háborús volt, de már megelőzte ezt a görögökre gyakorolt egyiptomi és feniciai hatás. Mindkettő emlékét a mithos tartotta fenn, de már történelmi korba esik a görögök Egyiptomba való betelepedése 570—526 közt Kr. e. Ezen adat, valamint Herodotos keleti utazásai szintén csak egy adat abból a mozgalomból, mely a görögök kulturérintkezéseit a legszélesebb körűnek mutatja. A feniciaiakhoz hasonlóan megfordulnak hajóik az akkor ismert tengerek partjain, hódítanak, gyarmatosítanak, kulturhatások alá kerülnek és kulturhatást gyakorolnak. Különösen azáltal lett világtörténelmi jelentőségű a görögöknek a perzsák fölött kivívott győzelme és így Isten-áldotta szellemi képességeik szabad kifejlődésének lehetősége, hogy nemcsak egy fokozatot képvisel műveltségük az emberiség műveltségének fejlődésében, hanem ma is közvetlen forrás, állandóan ható erő. Költőik közül legyen elég említeni Homerost, Sapphot, Anakreont, Pindarost, Hesiodost, Aischylost, Sophoklest, Euripidest és Aristophanest ; történetíróik közül Herodotost, Thukydidest és Xenophont ; bölcselőik közül Sokratest, Platónt és Aristotelest ; szónokaik közül Perikiest és Demosthenest. Közismert nevek, nagyrészt iskoláinkban ma is olvasott auktorok, másrészt színházaink ma is adnak elő görög darabokat, bölcselőink ma is számtalanszor visszanyúlnak a görög forrásokhoz. Modern műveltségünk tudományos kifejezései, terminus technicus-ai csak úgy görögök, mint az orvosszerek, chemikáliák, sőt piperecikkek neveiben is számtalanszor találkozunk görög vagy latinnal kevert görög kifejezésekkel. Sokat kellene írnunk, ha a görög képzőművészet máig utói nem ért emlékeit csak névszerint akarnók is felsorolni. S ezek a műalkotások : első sorban épületek és szobrok, a napjainkig eltelt évezredekben többször is hatottak közvetlenül és hatnak manapság is, amint a szépről alkotott fogalmainkat is tőlük vettük át. A görögök kezében óriási nagyságúvá nőtt a keletről feldobott labda, de még inkább növekedett, mikor Nagy Sándor (336—323. Kr. e.) visszahajította keletre. A görög szellem gazdagodása, a keleti műveltséggel való teljes kibővülése ugyanis ekkor érte el teljességét, ha nem is mutathatott fel a korábbi századok tartalmi értékéhez foghatót. Ekkor történt ugyanis, hogy a görög nyelvnek óriási területen való elterjedése, a korábbi különállást előidéző országhatárok ledöntése, megközelíthetővé tette a kelet addig ismeretlen műveltségi elemeinek a görög műveltségbe való felszívódását s ennek a meggazdagodott műveltségnek nagy körben való elterjedését. Ezen hatás beszédes tanúi a mongolok közt is található klasszikus intagliok és gemmák