Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

8 s az arab tudományosság megteremtése. Ezt a görög műveltséget veszik át a rómaiak is. A rómaiak mint mecénások és terjesztők kapcsolódtak be a görög műveltségbe. Hadtudományuk felette állt az addig élő népekének s ez lehetővé tette Nagy Sándor művének befejezését. Hatalmas, egységes birodalommá olvasztják Nagy Sándor egykori országait s a Földközi-tenger összes és az Atlanti-óceán európai partvidékeit. Nyugat- és Közép-Európa is részesül az akkorig kifejlett általános műveltség áldásaiban, de mindebben beteljesült Vergilius klasszikus veretű, nagyon igaz verse : Graecia capta ferum victorem cepit et artes intulit agresti Latio. Latium pedig fegyverei hegyén tovább vitte birodalma határaiig. A római birodalmon belül különösen a túlnyomóan görög műveltségű keleti tartományok a közös nyelv segítségével hatottak ismételten, míg a nyugati tartományokról ezt kevésbbé mondhatjuk el. A keletről jövő új határok közt mai műveltségünk szempontjából legjelentősebb volt a kereszténység. A zsidóság ószövetségi könyveinek és Krisztus Urunk tanításának mindent átformáló hatása, az eszmények mélysége és a hatás méretei szempontjából, példátlan. Nem rombolja le az addig kialakult műveltséget, hanem az élettelent sorsára bizza, az életrevaló elemeket alapként átveszi és rájuk építi mai keresztény műveltségünket. Lássuk ezt a nagyszabású munkát már kissé részletesebben. A keresztény tanítás lényege, az ószövetségi szent könyvek és Krisztus Urunk tanításában, az egy igaz Isten helyes ismerete és a megváltás titka volt. Meghatározást nyertek ag Isten és az ember egymáshoz való viszonya, az ember célja és a cél elérésére szolgáló eszköz : az Isten és a felebarát szeretete S ezen új tanítás a korábbi évezredek műveltsége alapján hullott termékeny talajba. Fennállott egy emberi erővel elérhető hatalmas birodalom, amelynek minden pontján latin és görög nyelven még bölcseleti kérdéseket is lehetett hallgató közönség jelenlétében fejtegetni Annyival inkább a keresztény tanítást, mert annak bölcsesége az egyszerűek és alázatosak, a jószándékúak és tiszta szívűek bölcsesége volt. A „legfőbb törvény" megértéséhez, a nyolc boldogság tanának felfogásához nem volt szükség filozófiai tételeken raffinált észre s a keresztény tanítás hatása épen ezért óriási méretű volt. Az új hit apostolai és első tanítványai, még a legegyszerűbb műveltségüek is, állapotuk foka szerint, de mégis azon kor műveltségének voltak birtokában. Legmagasabb fokon látjuk ezt a műveltséget Sz. Pálban, mikor a görög klasszikusokra hivatkozva, azokat idézve prédikált Athénben és Sz. Jánosban, mikor Evangéliuma elején az akkori bölcselet egyik irányát véve alapul kezd beszélni az Ige megtestesüléséről. Ebben meg kell látnunk, hogy az ókor addig kifejlett műveltsége nem volt teljesen elhanyagolható a keresztény tanításban sem, sőt szükséges alap volt, hiszen az ókori műveltségben nevelődött emberekhez kellett szólnia. De nem volt nélkülözhető