Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1915

4 Gyermeki szivünket senki sem tudta olyan lelkesedésre lobbantani, mint ő; csupa láng, csupa rajongás voltunk igéi nyomán a hazáért." A pápai bencés székházban ebben az időben Füssy Tamás igazgató buzgólkodása folytán eleven irodalmi élet folyt, mely kedvezően hatott a fiatal tanár tudományos és irói fejlődésére is. Itt kezdte meg irodalmi működését az „Ifjúsági Plutarchos"-ban, mely Vaszary tollából több jelesünk életrajzát közölte. Tanári és tudományos foglalkozásán kivül élénk részt vett a megye és város politikai mozgalmaiban is s politikai szereplése alapította meg szónoki hirnevét. Hogy mily erős nemzeti érzés, mily szónoki tehetség lakozott a fiatal pápai tanárban, legjobban bizonyítja az a rögtönzött hazafias beszéde, melyet Dákán Batthyány Lajosné grófnénál tartozkodó, száműzött Teleky László grófra mondott. Pápa városának hivatalos szónoka Tarczy Lajos, kollégiumi tanár volt, de beszéde után a polgárság Vaszaryt kivánta hallani. Ekkor egy sovány, halványarcu, de tüzesszemü pap, Vaszary lépett az emelvényre s beszélt oly szépen, oly lelkesen a hazafias kötelességről, hogy gyújtó beszédének hatása alatt a nemzet vértanujának özvegye és vendége is lejöttek az erkélyről és Teleky László gróf megölelte az Isten ihletett szavú szolgáját. Vaszary pápai szereplése bizonyos körökben rossz vért szült, azért főapátja Pápáról Esztergomba helyezte át. Az a nyolc év, melyet a primási városban töltött, tanári életének legjelentősebb korszaka volt. Itt domborodott ki igazi nagyságában tanítói és nevelői egyénisége. Esztergomi tanítványai beszélik, hogy szemeiből sajátságos, elbűvölő erő sugárzott ki, mely egész lényét áthatotta s magával ragadta, magához emelte legkisebb, legértéktelenebb tanítványát is. „Elbűvölt bennünket — mondja egyik esztergomi tanítványa — szavaival, amelyeket szomjú vággyal hallgattunk ékesszóló ajkairól. Fájlaltuk, ha előadásának vége volt és várva-vártuk, midőn újra az ő tanítási órája közeledik." Tanítványainak a szó legnemesebb értelmében igazi mestere, atyja volt. Nem ismert szebb feladatot, mint a vallásosság és hazaszeretet ápolását és a szegény deákok felkarolását. Mint esztergomi tanár szerezte meg 1867-ben a földrajzból és történelemből a tanári oklevelet s ezzel ő lett az uj vizsgálati rend szerint szerzetének első okleveles tanára. E lépése annál inkább