Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914
54 Azelőtt a nagyváradi kir. jogakadémiában működött mint nyilvános rendkívüli tanár. A győri kir. jogakadémiába a magy. kir. vallás- és közoktatásügyminiszter 1867 szeptember 16-ikán 9240. számú rendelettel nevezte ki helyettes igazgatónak és egyúttal a magyar állam- és jogtörténet s a magyar közjog és a közigazgatási jog nyilvános rendes tanárának. (Ez utóbbi működéséről 1. a tanárokról szóló fejezetet.) 1870 december 6-ikán (27942. sz. r.) a király végleg megerősítette igazgatói állásában. Beiktatását az ez alkalomra miniszteri biztosul kiküldött Kádas Rudolf győrtankerületi kir. főigazgató végezte. Az 1872 április n-ikén (8536. sz. alatt) kelt miniszteri engedély alapján április 26-ikán külföldi tanulmányútra ment. Távolléte alatt az igazgatói teendők ideiglen való végzésével Kautz Gusztáv dr., győri jogakadémiai tanár volt megbizva. Hajnikot a király 1872 julius 14-ikén a pesti tudományegyetemre nevezte ki az egyetemes európai és a hazai jogtörténet nyilvános rendes tanárává. Utódául a miniszter (1872 julius 24. 18235. sz. r.) Kautz Gusztávot bizta meg helyettesi minőségben. Hajnik 1872 szept. 23-ikán adta át Kautznak az igazgatóságot. — Hajnik Imre dr. Győrött való működése alatt tevékeny irodalmi működést is fejtett ki. Ebbeli művei : Magyarország és a hűbéri Európa ; Magyarország az Arpád-királyoktól az ősiség megállapításáig; Magyar alkotmány- és jogtörténelem ; a Századok c. folyóiratban (1867.) Adalékok a magyar kereskedelem történetéhez a vegyes házakbeli királyok alatt cimű értekezése jelent meg Irodalmi működésének elismeréséül a Magy. Tud. Akadémia 1871-ben levelező tagjául választotta meg. Kautz Gusztáv dr. helyettes igazgatót a király 1872 október 2ó-ikán (28382. min. sz.) végleg kinevezte az igazgatóságra. Hivatalába Kádas Rudolf miniszteri biztos iktatta be. — Kautz Gusztáv dr. 1867 szept. 16-ikán (9240. sz. r.) lett a győri jogakadémia hely. rendkivüli tanárává. Győrvárosi főjegyzői tisztét, melyet ekkor viselt, miniszteri engedéllyel továbbra is megtarthatta. 1870 március 10-ikén (2865. sz. r.) nyilvános rendkivüli, augusztus I. (16687. s z- r-) P edig nyilvános rendes tanárrá nevezték ki ; de ekkor a városi főjegyzőségről le kellett mondania, s ezt az augusztus 9-ikén tartott közgyűlésen meg is tette. Ezután (mint föntebb említve van) helyettes, majd véglegesített igazgatója lett az akadémiának. 1879 december 31-ikén a király a tudomány és az oktatásügy körül szerzett érdemeinek elismeréséül királyi tanácsossá nevezte ki. Kautz Gusztáv dr. az 1891/2. tanév végéig, vagyis a jogakadémia feloszlatásáig állott az intézet élén. Igazi bennső ragaszkodás fűzte az akadémiához. Ez a vonzalom egész természetszerűleg fejlődött ki benne, hisz nagy része volt az akadémia helyreállításában, majd mint tanár és igazgató működött benne, ezenkívül ő volt az akadémiai épület létrejöttének egyik főmozgatója. Ezek a körülmények igazi atyjává tették az intézetnek. E viszonyból folyólag meg is tett mindent az akadémia érdekében. A nyolcvanas évek elejétől fogva, mikor szárnyra kapott annak a hire,
