Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

55 hogy a győri akadémia feloszlatásra van szánva, teljes igyekezettel dolgozott azon, hogy az intézetet megmentse. A minisztériumhoz ez ügyben fölterjesztett hivatalos irataiban számos eszmét vetett föl, hogyan lehetne az elnéptelenedésnek indult győri akadémiát ismét népszerűvé tenni s igy fennmaradását biztosítani.

1 Minthogy azonban a jogakadémiáknak Kautz eszméi szerint való átalakítása nem következett be, azért legnagyobb fájdalmára — mint ezt egyik hivatalos iratában ki is fejezi — neki jutott osztályrészül annak az intézetnek a feloszlatását végrehajtani, melynek újjászületésében oly nagy buzgalmat fejtett ki és kebelében 25 évig működött. A tanári kartól az 1892 julius l-én tartott utolsó tanácsülésen búcsúzott el. Az ülés Miibek Károly dr. tanár indítványára elhatározta, hogy Deák Ferencnek az arcképét, melyet a tanári kar szerzett 1876-ban a tanácsterem számára, miniszteri engedéllyel „a szeretett igazgatónak" adja emlékül. A miniszter a tanári kar határozatát helybenhagyta. Kautz Gusztáv igazgatói és tanári működésén kivül az irodalom és a közélet terén is buzgó tevékenységet fejtett ki. Irodalmi művei : A magyar büntető jog és eljárás tankönyve ; Bevezetés a jogtudományokba ; A magyar büntető jog tankönyve ; Államigazgatás és igazgatási jog alapvonalai cimen lefordította és a magyarországi közigazgatási szabályokkal bővítette Stein Lőrinc bécsi jogtanárnak »Handbuch der Verwaltungslehre« cimü munkáját. 1867-től 1869 elejéig szerkesztője volt a Győri Közlöny cimű hírlapnak. Mint Győr város törvényhatósági bizottságának tagja a városi közigazgatás minden ágában, különösen pedig, miután a városi népoktatási bizottság elnökévé választották, az elemi közoktatásügy érdekében fáradozott nagy buzgósággal. Ezenkívül sokat dolgozott a győri katholikus iskolai autonomia megszervezésében, s ennek iskolalátogató tagjaként működött. Igazgató-tanácsosa volt a győri állami tanítónőképző-intézetnek. 1882-ben mint törvényhatósági bizottsági tag a városi közgyűlés megbízásából szabályrendeleti javaslatot dolgozott ki a városi tisztviselők nyugalmidijazásáról. Továbbá Győr város hatóságánál a csavargó és elcsenevészedett gyermekeknek kényszernevelése végett a hamburgi intézethez hasonló »Javítóház« felállításának eszméjét pendítette meg. Minthogy ez az eszme a közel 300,000 forintnyi tőkével rendelkező u. n. Bisinger-alap végrehajtóbizottságában élénk visszhangot keltett, Kautz Gusztáv a tervezett »Javítóház«-nak berendezésére és céljára vonatkozó alapelvek megállapítása végett érintkezésbe lépett Tauffer Emil lepoglavai fegyintézeti igazgatóval, aki e téren elsőrangú hazai szaktekintély volt. A Tauffer kifejtette nézetek alapján Kautz Gusztáv kimerítő alaptervezetet készített, majd meg a szóban forgó intézet megvalósítására összeállított bizottság1 L. erre vonatkozólag az akadémia népességéről szóló fejezetet is.