Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

53 miniszter ugy rendelkezett, hogy az olyan könyveket, melyek a pozsonyi kir. akadémia könyvtárában nem voltak meg, oda kellett küldeni, a többit pedig a kassai kir. jogakadémia kapta. 4 Az igazgató. Az igazgatót (dékánt) a tanári kar meghallgatásán alapuló minisz­teri előterjesztésre a király nevezte ki. Helyettes igazgatóról a miniszter gondoskodott. A kinevezés után az igazgató a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól kiküldött miniszteri biztosnak a kezébe letette a tiszti esküt, s ezen az ünnepies tényen és egyúttal beiktatáson a tanári kar is jelen volt. Az esküt az igazgató két példányban Írásban is kiállította és aláirta ; ezek közöl az egyiket felküldte a minisztériumba, a másikat pedig az akadémia irattárában helyezte el. Ezután elfoglalta állását. Az igazgatónak közvetlen felsőbb hatósága a vallás- és közoktatás­ügyi minisztérium volt ; ehhez intézte s ettől kapta az akadémia tanügyi dolgaiba vágó hivatalos iratokat. Az igazgató a tanári kar feje és egyúttal tanár is volt. Javadalma­zása ugy történt, mint a tanároké ; ezenkívül igazgatói általány vagy juta­lomdíj cimén eleinte évi 315, majd 1870 elejétől fogva 300 forintot kapott (1867 okt. 29., 11665. s z- és 1870 január 17., 991. sz. miniszt. rend.). Az igazgató kötelességeit a következőkben foglalhatjuk össze. Szék­helyéről csak ugy távozhatott, ha erre a minisztertől engedélyt kért s helyettesítéséről kellőleg gondoskodott. A joghallgatókat érdeklő ügyeket annak idején kihirdette. A tanulókat az intézetbe fölvette, beirta ; a tan­és könyvtárdijakat behajtotta, kezelte, s ebből az 5°/ 0-ot a tanulmányi alapba beküldötte. A tandijilletményeket a tanároknak kiszolgáltatta. A zárszámadást a tanári kar, majd meg a minisztérium elé terjesztette. Felügyelt a tanulókra tanulmányi, fegyelmi és viseleti tekintetben ; mulasz­tás, hanyagság és kihágás esetén őket megintette. Ellenőrizte a tanárok hivatalos működését, s figyelemmel kisérte társadalmi szereplésüket. A vizs­gálatokon (1873/4. végéig) elnökösködött, vagy akadályoztatása esetén valamelyik tanárt bizta meg. Az alap- és államvizsgálatokra való jelen­kezések nála történtek s ő állapította meg, hogy a jelenkezőkben meg­vannak-e a vizsgálat letevéséhez szükséges kellékek ; ő jelölte ki a vizsgáló bizottságok elnökeit. A tanév végén a vizsgálatokon tapasztaltak és az ezek nyomán fölmerült kívánalmak megbeszélése végett a vizsgáló bizott­ságokkal értekezletet tartott. Az értekezlet határozatait a tanári kar elé terjesztette, s ha ez a határozatokat szintén elfogadta, a minisztérium elé terjesztette. Felügyelt a tanuló ifjúság kebelében alapított egyesületekre (V. ö. az 1874. szabályzat 24., 36., 46., 47., 53., 54. és 56. §§). A visszaállított jogakadémiának első igazgatója Hajnik Imre dr. volt.

Next

/
Thumbnails
Contents